Külföldi is kaphat támogatást

Májustól már az Európai Gazdasági Térségből érkezett munkavállalók és családtagjaik is igénybe vehetik az állami lakáskedvezményeket - derül ki a lakástámogatási rendelet módosítási tervezetéből. A mósodítást az uniós jogharmonizáció szükségességével, a diszkriminációmentes elbánás biztosításával magyarázzák az előterjesztők. Ám a támogatás igénylésének időpontjában a külföldi személynek magyarországi lakóhellyel vagy érvényes tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie.

A jogharmonizáció szellemében változik a hitelt nyújtó pénzintézet definíciója is: májustól nem "belföldi", hanem "magyarországi székhellyel vagy fiókkal rendelkező" pénzintézeten keresztül történhet a hitelezés.

A kamattámogatott kölcsönök csak forintban folyósíthatók, és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

A lakbértámogatás rendszerét is beépítették a kormányrendelet lassan alakuló módosításába, ám információink szerint ez elvérzett a legutóbbi egyeztetésen, melyet a két érintett tárca, a Belügy- és a Pénzügyminisztérium folytatott egymással; több ponton sem sikerült a szakértőknek közös nevezőre jutni.

Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalban már véglegesnek tekintett változat szerint az állami támogatást csak azok kaphatják meg, akik az önkormányzat rendelete alapján jogosultnak tekinthetők erre. Természetesen ezeknek a családoknak is a jövedelmük 20 százalékát, de legalább négyzetméterenként 300 forintot lakbérként ki kell fizetniük. Ezt egészíti ki az állam az elismerhető (piaci) lakbér szintjéig. Egyelőre megoldatlan kérdésként merül fel, mi van akkor, ha a család jövedelme időközben olyan kedvezően alakul, hogy elveszti a jogosultságot a támogatásra.

Korábban vita volt azon, hogy a központi költségvetés és az önkormányzat milyen arányban osztozzon a támogatáson, most már úgy tűnik, végleges a döntés, 60-40 százalékban vállalják a terheket. Az egyik leginkább vitatott pontja a javaslatnak információink szerint az, hogy többen bizonytalannak tartják az önkormányzati oldal finanszírozási hátterét. Bár csak olyan önkormányzat vehetne részt a programban, amely létrehozta a helyi lakásalapot (hla), nincs semmi garancia arra, hogy elő tudja teremteni a maga 40 százalékos önrészét, és az sem tisztázott, milyen számlán fogja azt vezetni. Elvileg a hla-ba kellene fizetni az összes önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás lakbérbevételeit, valamint a nem lakás célú helyiségek bérbeadásából és a lakótelkek eladásából származó bevételeit.

Az idei büdzsében egymilliárd forintot különítettek el a lakbértámogatás forrásaként, ebből az előterjesztésben szereplő számítások szerint 1700 bérlakás kialakítása kezdődhet meg. Az adott önkormányzattal és a bérlakás építtetőjével a Belügyminisztérium köt szerződést, garantálva, hogy az állam 20 évig nyújtja a támogatást. Szembe kell azzal nézni, vetik fel többen, hogy a költségvetés hosszú távú elkötelezettsége a későbbiekben ugyanolyan nehézséget jelenthet, mint most a lakáshitelek kamattámogatási kiadásai.

Lakbértámogatás; a kedvezményezetti kör bővítése - ez a két legfontosabb új eleme a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet készülő módosításának. A tervezet már több vitafórumot megjárt, legutóbb a múlt heti egyeztetésen vérzett el.

Munkatársainktól

-->