Lisszaboni csúcs Brüsszelben

A terrorizmus és az alkotmány valószínűleg ellopja a show-t - jósolta egy tagállambeli diplomata a csütörtökön kezdődő EU-csúcsra utalva. Ez nagy valószínűséggel még akkor is így lesz, ha az alkotmány kérdése a formális munkaértekezleten - péntek délelőtt - jó eséllyel nem is kerül terítékre, hanem már a csúcsot megelőző csütörtök esti vacsorán végeznek vele.

Azért jut majd hely és idő a versenyképességi témák átbeszélésére is. Az állam- és kormányfők megvitatják a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia végrehajtásának állását, és sokak várakozása szerint jó páran megkongatják a vészharangot, emlékeztetve arra, hogy jövőre már a félidejéhez érkezik a négy éve elhatározott program. Emlékezetes, hogy ennek szerteágazó csomagjai összességében nem kevesebbet céloztak meg, mint hogy 2010-re az Európai Unió a világgazdaság legjelentősebb - tudás alapú - tényezőjévé váljon. A lehetséges végrehajtási útvonalak és eszközök száma jelentős: az információs technológia általánossá válásától, az energia-, a távközlési és a közlekedési piac mind teljesebb fokú liberalizálásán át a munkaerő-piaci megkötöttségek ésszerű lazításáig, széles kört lefednek.

A célkitűzések egy része közvetlenül mérhető - mint hogy 2010-re a foglalkoztatás szintje érje el a 70 százalékot -, mások kevésbé. De abban általános az egyetértés, hogy szinte mindegyik kapcsán komoly erőfeszítésekre és gyorsításra van szükség, ha a hátralévő öt és fél évben tényleges eredményeket akarnak elérni. A tavaszi csúcstalálkozók hivatalos napirendje ezért is összpontosít alapvetően mindig a gazdasági, versenyképességi ügyekre, hogy ezzel is lehetőleg mozgásban tartsa a folyamatot.

Arra persze nincs mód, hogy minden esztendőben a lisszaboni csomag valamennyi elemét apróra megvizsgálják. Ebben az évben elsősorban a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a növekedést serkentő lehetséges intézkedések és akciók kérdése áll majd az előtérben.

Ez utóbbi részeként fogják szentesíteni az európai közlekedési hálózat építésének újabb lökést adni hivatott "gyorslistát", amelynek 30 tétele között három közvetlenebbül magyar vonatkozású is akad. Emlékezetes, hogy olyan projektek kerülhettek a listára, amelyek legalább 2 tagállamot érintenek, új munkahelyeket teremtenek, 3 éven belül megkezdődhet a megvalósításuk és környezetbarát beruházásnak számítanak. Az Európai Bizottság kétévenként értékeli majd a projektek végrehajtását, és tehet javaslatokat a lista kibővítésére.

A csatlakozó országok számára fontos téma lesz a versenyképesség és a "négy piaci szabadság" kérdésének a megvitatása, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlásának mielőbb teljes körűvé tételére. Mint ismeretes, a jelenlegi állás szerint a tagállamok elsöprő többsége arra készül, hogy május 1-jétől még nem veszi át a szabad munkavállalást biztosító uniós joganyagot, hanem átmeneti ideig nemzeti alapon korlátozásokkal fog élni.

Mindezek mellett a csúcs slágertémája lehet a leendő alkotmány ügye és a terrorizmus elleni harc. Az utóbbi esetében elsősorban az információátadást segítő megoldások kérdése, az eddigi tervezetek és jogszabályok végrehajtása, valamint - újdonságként - a leendő terrorizmusellenes főkoordinátor kinevezése állhat a figyelem középpontjában. Mindezt kiegészítheti egyebek között a leendő alkotmánytól "megelőlegezett" szolidaritási záradék ünnepélyes politikai nyilatkozat formájában történő felvállalása.