Nem csökken a tőkevonzásunk
Tavaly a folyó fizetési mérleg a GDP arányában 8,7 százalékos hiánnyal zárt a hazai statisztika nemzetközi standardokhoz alakításával készült adatok alapján. A korábbi gyakorlat szerint a vállalati nyereséget csak abban az esetben számolták el folyó hiányt növelő tételként, ha azt a tulajdonosok valóban kivitték az országból. Az új módszertan szerint viszont a minden külföldi tulajdonost megillető profit növeli a folyó hiányt (mivel követelése keletkezett), és a visszaforgatott részt a folyó mérlegen kívül tőkebeáramlásként könyvelik el (VG, 2004. március 30., 4. oldal.).
Természetesen egy módszertani változás semmiféle változást nem okoz a gazdaság egyensúlyi állapotában, de az új számok jobban tükrözik a folyamatokat, és nemzetközi is összehasonlításra is jobban alkalmasak - mondta Sándor György, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Mivel a változásról már jó ideje tudott a piac, semmiféle reakciót nem váltott ki az a tény, hogy tavaly Európában Észtország után hazánkban volt a legnagyobb a deficit mértéke. Az érzéketlenséget az is okozhatta, hogy a korábbi adatok szerint a magyar gazdaság külső egyensúlyi állapotában 2003 utolsó negyedévében fordulat állt be, és az utolsó negyedévben már javuló folyamatokat jegyezhettünk fel. Pedig az újabb adatok a további kisebb módszertani változások következtében jóval enyhébb trendfordulót jeleznek a korábbiakhoz képest.
A legérdekesebb új információ, amelyet kinyerhetünk a tőkejövedelmek újfajta elszámolásából, a tőkebeáramlással függnek össze, melyről így pontosabb képet kaphatunk. Az MNB számításai és becslései szerint az utóbbi öt évben évente a GDP 3 százalékának megfelelő összeget forgattak vissza a külföldi tőketulajdonosok a Magyarországon működő vállalkozásaikba. (Tavaly például a külföldi tőke itteni tevékenysége után 2,4 milliárd euró friss tőkebefektetés keletkezett.) Ez jól mutatja, hogy a tőkeimportot korábban kezdő országokban a tőkebeáramlás forrásaként egyre nagyobb szerepet kap a már letelepedett multinacionális cégek visszaforgatott profitja, és egyben cáfolja az utóbbi időben több helyen felmerült képet hazánk csökkenő tőkevonzó képességéről.
Az állományi adatok is megváltoztak: e szerint a korábban nyilvántartotthoz képest 38 százalékkal nagyobb a külföldi működőtőke-állomány hazánkban, és meghaladja a 30 milliárd eurót. Ez a gazdaság méreteihez viszonyítva kelet-közép-európai viszonylatban a második helyet jelenti Csehország után.
