Nő a nyugdíjkorhatár az EU intézményeiben

Évente mintegy százmillió euró megtakarítást is remélnek Brüsszelben a következő tíz évben azon szabályozás reformjától, amelyet hétfőn hagyott jóvá a tanács a bizottság javaslatára az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak jogállására vonatkozóan.

Az uniós közalkalmazotti reform új előmeneteli rendszert, ehhez igazodó fizetési, nyugdíj-, valamint szociálpolitikai rendszert, fegyelmi eljárásokat alkotott meg. A régi rendszerben a kétévenkénti automatikus béremelések révén 16 esztendő alatt akár 38 százalékkal is nőhetett egy tisztviselő jövedelme anélkül, hogy teljesítményének bármiben is javulnia kellett volna. A bérek évenkénti valorizálásának rendszere fennmarad, de ezentúl kevesebb mint 20 százalékos fizetésemelésre lehet teljesítményjavulás nélkül szert tenni.

Bevezetik a szakmai előmenetel éves értékelési rendszerét. A középvezetői beosztásra alkalmas munkatársakkal nem járatják végig a szamárlétrát, hanem már korai szakaszban kiemelik őket; az új szabályozás bevezeti számukra a kilenc hónapos próbaidő fogalmát.

Az átlagnál gyorsabban fejlődő munkatársak teljesítményét átlagon felüli fizetésemeléssel fogják honorálni.

A bizottság által foglalkoztatottak nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 60-ról július 1-jével 63 évre emelik, a járulékokat évente igazítják ki; az adóköteles jövedelem 2,5-5,5 százalékára rúgó külön elvonást vezetnek be az átlagon felüli szociális intézkedések finanszírozására. Bevezetik a szülői szabadságot, a családi okok miatti félidős munkavégzést, a házastársi pótlékokat egyaránt biztosítják a hetero- és homoszexuális pároknak.

Az alkalmazottaknak munkaköri kötelességük közvetve vagy közvetlenül az OLAF-nak, az EU csalásellenes hivatalának jelenteni, ha jelentősebb (anyagi természetű) visszásság jutott tudomásukra. Felállítanak egy külön vizsgálati és fegyelmi hivatalt, amely előre rögzített szabályok szerint jár el az adminisztratív ügyekben. (VG)