Túlsúlyos a magyar állam
Míg hazánkban a bruttó hozzáadott érték legnagyobb hányadát (25,2 százalék) az ipar állítja elő, addig az EU15-ben 27,4 százalékkal az üzleti tevékenységek és a pénzügyi szolgáltatások súlya a legjelentősebb. A mezőgazdaság részaránya 1995 és 2002 között a tizenötökben és a csatlakozó országokban egyaránt jelentős mértékben, 2,7-ről 2,0, illetve 6,1-ről 3,5 százalékra csökkent - derül ki az Eurostat összehasonlító statisztikáiból.
A háztartások fogyasztási szerkezete jelentős eltéréseket mutat a két országcsoport esetében. Míg a csatlakozó országokban az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, valamint az alkoholos italokra és dohánytermékekre, addig az EU15-ben az éttermi és szállodai szolgáltatásokra fordított összegek aránya jóval magasabb, mint a másik csoportban. Magyarország két kategóriában "veri" az uniós átlagot és valamennyi csatlakozó országot: a közlekedési kiadások 15, illetve a távközlésiek 4,7 százalékos aránya mind közül a legmagasabb.
Az EU25 kétszázalékos tavalyi inflációjával szemben Magyarországon a fogyasztói árak 4,7 százalékkal emelkedtek. Az áruk és szolgáltatások két kategóriájában is Magyarország könyvelhette el a legnagyobb mértékű drágulást 2003-ban: az oktatási díjak 13,6 (az EU25-ben 4,7), az éttermi és szállodai árak pedig 8,9 (az EU25-ben 3,2) százalékkal emelkedtek.
A csatlakozó országok közül tavaly csak Ciprus büszkélkedhetett a magyarországinál kedvezőbb munkanélküliségi adattal.
