Változtatások a fizetési mérlegben

A Magyar Nemzeti Bank szerdán megjelenő és a múlt év negyedik negyedévi felülvizsgált adatait tartalmazó fizetési mérleg jelentése várhatóan jóval nagyobb hiányt mutat az előzetes számokhoz képest, ám a különbség alapvetően módszertani változásokra vezethető vissza.

A módszertani változások bevezetéséről az MNB már többször tájékoztatott.

A folyó fizetési mérleg hiánya az előzetes adatok szerint 4,584 milliárd euró volt 2003-ban, figyelembe véve viszont a KSH első tizenegy havi felülvizsgált külkereskedelmi adatait, a korrigált éves hiány 4,168 milliárd euró volt. A megelőző esztendőben, 2002-ben 2,771 milliárd euró deficit volt a folyó fizetési mérlegben.

Az MNB most először, a korábbi pénzforgalmi szemlélet helyett eredmény szemléletben veszi számba a nem adósság típusú jövedelmek áramlását is és ezzel az OECD, az Európai Unió és az euró-övezet országaiban alkalmazott gyakorlatot honosítja meg.

A fizetési mérleg statisztikában a Magyarországon befektető külföldiek jövedelmei eddig akkor jelentek meg, amikor azt banki átutalással hazautalták (repatriálták), holott akkor is őket illette meg, azaz az ő követelésük volt, ha benne hagyták a vállalkozásban, vagy újra befektették Magyarországon. Becslések szerint a Magyarországon újra befektetett jövedelem a GDP 1-1,5 százalékának megfelelő összeget tesz ki évente, ami nagyjából 700 millió - egy milliárd eurót jelent.

A most publikálandó jelentés először ad számot a külföldi befektetőknek az érintett vállaltokba visszaforgatott jövedelmeiről. Az 1995-ig visszamenőleg kiegészített fizetési mérleg statisztika ezzel a folyó tételek között jövedelem kivonásként tünteti fel a működőtőke befektetések hozamát, ám egyszersmind a visszaforgatott hányadot a működőtőke import oldalon, nem adósság generáló tőkebeáramlásként jeleníti meg a pénzügyi mérlegben.

A befektetések között tehát megjelenik az itthon termelt jövedelemből finanszírozott rész, amelyre eddig egyáltalán nem volt adat. Értelemszerűen ezzel jelentősen megnő a Magyarországra eddig befektetett működőtőke állománya, amely a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint 28,99 milliárd euró volt 2003 harmadik negyedévének végén.

A mostani publikáció során az MNB 2002 végéig tényadatokra támaszkodhat, 2003-ra pedig becsléssel él. A szeptemberben esedékes felülvizsgálat során már a tavalyi évről is tényekre alapozhat a bank, hiszen addigra feldolgozza az osztalék kifizetésről hozott közgyűlési határozatokat. Az osztalékdöntéssel értelemszerűen csökken a külföldi befektetőnek addig a vállalatban működő követelése, ám egyidejűleg - éppen az eredményszemléletű elszámolás miatt - vele szemben megjelenik az államháztartás adókövetelése a kivett osztalékra. Amennyiben az osztalékot csak a vállaltból vonja ki, de nem viszi ki az országból, akkor a pénzügyi mérlegben más címen, például portfolió, vagy kötvénybefektetés formájában jelenik meg ismét.

A KSH-val közösen az MNB 1999-ben vezette be a működőtőke befektetésekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget és a visszaforgatott jövedelmek elszámolását 2000-ben készítette el először 1999-re vonatkozóan.

Az eredmény szemléletű kimutatás, amelyre 2004-től valamennyi összetevőjét tekintve áttér fizetési mérleg statisztikai adatközlésében az MNB, a keletkezés idejében tükrözi a követelések és tartozások alakulását attól függetlenül, hogy azok pénzügyi teljesítésére mikor kerül sor.

A változtatás lényegében a külkereskedelmi áruforgalom számbavételének a fizetési mérlegben tavaly bevezetett változtatásához hasonló. Korábban a fizetési mérleg export-import során a banki átutalás idején jelent meg az adott tétel és 2003-tól vált a számbavétel alapjává a vámstatisztika, vagyis az export-követelés és az import tartozás valójában akkor keletkezik és jelenik meg mérlegben, amikor az áru ténylegesen átlépi a határt.

A pénzforgalmiról eredményszemléletű elszámolásra történő átváltás 2004-től lesz teljeskörű, amikor az adóssággeneráló befektetések jövedelmei is keletkezésük idején jelennek meg a kimutatásban. A jellemzően kamatjellegű jövedelmek eredményszemléletű elszámolása a tényleges kifizetések elszámolásához képest kisimítja a külföldiek követelésének alakulását, hiszen a kamat folyamatosan képződik, miközben tényleges kifizetésére csak periodikusan kerül sor. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy éves szinten nem okoz változást, míg a visszaforgatott tőkejövedelem kimutatása teljesen új tényező bevezetését jelenti a fizetési mérlegbe.

További változás, amelyet az MNB még a múl év végén bejelentett, hogy az év közepétől a havi adatközlés megszűnik, és a továbbiakban csak negyedéves gyakorisággal hozza nyilvánosságra a részletes fizetési mérleg statisztikát. Ezzel párhuzamosan 2004. szeptemberétől a negyedéves adatok publikálásakor sor kerül a megelőző két negyedév adatainak a revíziójára is.(MTI)