Átalakítások az egészségügyben

Az egészségügyi ellátórendszer átfogó felülvizsgálati programjának kidolgozásáról döntött a közelmúltban Békéscsaba képviselő-testülete, és ma egy tíz éves fejlesztési projekt megvalósítása is folyik. A munkálatokkal párhuzamosan készül az ellátórendszer korszerűsítéséről, esetleges átalakításáról szóló tervezet is, amelynek kidolgozásakor figyelembe veszik a lakosság egészségi állapotát.

A kórházi járó- és fekvőbeteg-ellátás fejlesztésére az orvosszakma - a tulajdonos önkormányzattal párhuzamosan - külön tervet készít. A három változat összedolgozásával áll majd össze a végleges koncepció. Kovács Zoltán városi főorvos elmondta: a testület a program fő irányvonalait várhatóan a nyáron fogadja el, ezt követően kezdődhet meg a részletek kimunkálása. Az előzetes elképzelések szerint az egészségügyi ellátórendszer átfogó programját ötévente vizsgálnák felül, és a módosítások során a lakosság egészségi állapotának változásait is figyelembe vennék. Az ilyen típusú, hosszú távú korrekciós projekteket Európában évtizedek óta eredményesen alkalmazzák.

Békéscsabán tíz évre szóló városi egészségfejlesztési tervet is készítenek. A koncepció célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota és nőjön az átlagéletkor. Az előkészítő munkálatok most folynak. A programot a civil szervezetekkel együtt valósítják majd meg.

A város az országos rangsor első harmadában található az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrája, technikai színvonala alapján. A privatizációval kapcsolatban a település minden új törvényt nyitottan fogadott: a szakmában dolgozók szabadon dönthettek arról, hogy a magánpraxist választják, vagy maradnak a központi ellátórendszerben és megőrzik közalkalmazotti státusukat.

A háziorvosi szakellátás már 1994-re száz százalékban magánpraxisként működött. A járóbeteg-ellátás privatizálására pedig az önkormányzat 1994-ben fogadott el rendeletet, de az ellátásban dolgozó orvosok közül erre az elmúlt tíz év alatt egy sem jelentkezett. Ebből adódóan az úgynevezett kettes kórháztörvény elfogadása sem váltott ki nagy visszhangot békéscsabai szakmai körökben.

Az a kérdés sem merült fel, hogy a mai forma helyett gazdasági társasággá alakítsák-e az ellátórendszert. A működő tőke esetleges bevonásával viszont foglalkoztak a szakma és a tulajdonosi kör képviselői. Kovács Zoltán úgy látja, ma ennek nincs aktualitása, az érdekeltek nem látják indokoltnak idegen tőke megjelenését a városi kórházban. A tárgyi eszközök annyira nem hiányoznak, hogy emiatt kényszerű tőkebevonást kellene végrehajtani.

A főorvos szerint a járó- és a fekvőbeteg-ellátásban a kórháztörvények nyújtotta lehetőségeket kellene kihasználniuk az orvosoknak. A magánpraxisra történő áttérés automatikusan költségtakarékosabb és hatékonyabb egészségügyi szolgáltatást kényszerít ki. A kórház, illetve a tulajdonos önkormányzat ma is nyitott arra, hogy az ellátást korrekt üzleti feltételek betartása mellett magánpraxisba adja, ha tiszta jogszabályi háttér alakul ki. A város fontosnak tartja a kórház hosszú távú életképességét, ezért vigyázni akar az intézmény költségvetési egyensúlyára.