Az egyetemen másként látják, mint az államtitkár

Kérdés:

z Hogyan vonhatók be a piaci értékű (a levélírók a ezt a két szót hiányolták az eredeti kérdésből - a szerk.) innovációba az egyetemi kutatóhelyek?



A tanárok válasza:

A magyar felsőoktatástól a kormány méltán várja három, egyenlően fontos feladat teljesítését:

>> Váljon tömegessé a munkaerőpiacon jól hasznosítható, tartós tudással bíró szakemberek felsőfokú képzése. Ez a legértékesebb termék, amellyel a felsőoktatás az ország állandó megújulásához hozzájárulhat.

>> Folytasson színvonalas alapkutatásokat, amelyek a természet és a társadalom megismerésében világszerte érdeklődést és együttműködési szándékot váltanak ki, amelyek megerősítik nemzetünk "marslakó" legendáját.

>> Lehetősége szerint járuljon hozzá rövid távon is megtérülő szolgáltatásokkal, eljárások és termékek honosításával és fejlesztésével az általa használt, a társadalom teljesítőképességének határait feszegető költségű berendezések maximális hatékonyságú kihasználásához. Ez megfelelő társadalmi kontroll mellett elérheti a korlátozott kockázatú piaci vállalkozási tevékenységben való részvételt is.

E célok nem állíthatók egymással szembe. Nő a munkanélküli diplomások száma a színvonaltalan, nyerészkedési szándékkal alapított, tudományos háttér nélküli diplomagyártó "kihelyezett tagozatok" lelkiismeretlen oktatási "innovátorainak" tevékenysége nyomán. Szenvedünk a cinikus apparatcsikok "tanácsaitól", akik arra kényszerítenek, hogy tudományos célú forrásainkat aránytalan mértékben fordítsuk intézményi működésre, a tömegképzés meg nem fizetett költségeinek pótlására. Az, aki az alapkutatásban születő gondolatokkal szemben fogalmazza meg a kutatási eredmények hasznosítását, nem ismeri a "spin-off" kifejezés jelentését; csak a legfeszítettebb igényű alapkutatásból "pöröghet ki" tömeges termékként is helytálló, új megoldás.

Az európai egyetem hagyományos keretei között a piaci értékelhetőségű alkotás becsülete, a kutatási ráfordítások átláthatósága lassabban jut érvényre, mint az eleve tudáspiaci alapon szerveződött észak-amerikai egyetemi hálózatban. Egy innovatív magyar innovációpolitika ezen sokat segíthet. A következő ajánlásokat érdemes megfontolni:

>> 1. Differenciált intézménytámogatási politikával ösztönözni kell minden intézményt, hogy a fenti három fontos feladatcsoportból az adottságaihoz legjobban illeszkedőt igyekezzék stratégiája középpontjába állítani. Senkinek sincs joga bármelyiket abszolutizálva, megfojtani akármelyik másikat. A műszaki innovációs lánc első láncszeme az alapkutatás, csak ezt követheti az alkalmazott kutatás, majd a vállalkozás. Az ebből származó intézményi bevételek és a műszaki tömegkáderek termeléséből származó források átlátható kalkulációja alapján hozhasson közös döntést az intézményi menedzsment és a professzori kar a reális tevékenységi arányokat követő stratégiáról.

>> 2. Az innovációs pályázatokon emeljék a kutatási költségekkel arányban érvényesíthető intézményi felhasználású járulékot 40 százalékra. Így lehetővé válik az innovációs láncba bekapcsolódó személyzet és berendezések oktatási feladatainak kivásárlása, helyettesek alkalmazása, a fejlesztő segédszemélyzet és a doktoranduszok javadalmazása.

>> 3. Valósítsák meg a kormányprogramot, és alapítsanak 6-10 egyetemi intézetet, központot vagy önálló kutatócsoportot a spin-off reális ígéretét hordozó világszínvonalú alapkutatásoknak. Hívják haza és kínáljanak intézetet - például - a "hálózattudomány pápájának", a "virtuális obszervatórium atyjának", a "legrövidebb lézerimpulzus szobrászának" vagy "Európa legnagyobb nem katonai célú számítógépklasztere megalkotójának". Ők a magyar géniusz olyan képviselői, akik új tudományágakat alapítanak, méltón a kvantumelmélet vagy a magenergia hasznosításánál fő szerepet játszó magyar szellemóriások hagyatékához. Alkotásaik óriási technológiai potenciált hordoznak. És azonosítsák az itthon dolgozó valódi nagyságokat, és kínáljanak nekik hasonló feltételeket. Külön felhívjuk a figyelmet az Európai Bizottság 6. keretprogramjában meghirdetett integrált projektekben nyertes magyar konzorciumi tagokra. Az ő ajánlataikat mindenképpen meg kellene - legalább - hallgatni. Jó lenne már végre hazánkban is működtetni a matching fund intézményét, s háttérbe szorítani a "Magyarországon világhírű" robusztus törtetőket.

>> 4. Támogassák aktívan egy európai alapkutatási stratégia létrejöttét, hogy objektív teljesítményrangsor alapján dőljön el, mely magyar kutatóműhelyek érik el az európai hatósugarú intézmény rangját. Nyissák meg a magyar innovációs programot az európai kutatás egésze előtt. A legjobb európai alkalmazott kutatók megtalálják a módját, hogy a magyarországi feladatok megvalósításához megnyerjék a magyar egyetemek közreműködését.

>> 5. Az új innovációpolitika, az új felsőoktatási szervezet, az új, tudás alapú vállalkozások szervezői tanulmányozzák minél elmélyültebben olyan személyiségek emberi étoszát, mint Aschner Lipót, Klebelsberg Kunó és Magyary Zoltán. (VG)