Dinamikus tervek Békéscsabán
Dinamikusabb fejlődési pályára állhat Békéscsaba gazdasága a következő években. A Körösök völgyének fővárosa néhány hete logisztikai városi rangot kapott, ami nagyban hozzájárulhat a gazdasági teljesítmény növekedéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez.
A Budapesttől mintegy 200 kilométerre fekvő kelet-magyarországi megyeszékhely gazdasági teljesítménye ugyan elmarad a hozzá hasonló nagyságrendű dunántúli városokétól, de az elsők között található a térség kisvárosai között. A rendszerváltást követő években egészséges gazdasági szerkezet alakult ki, mert a privatizált társaságok mellett számos kis- és középvállalkozás erősödött meg, amelyek ma már a foglalkoztatásban is jelentős szerepet töltenek be. Döntő hányaduknak stabil hazai és külföldi piaca van. A multinacionális társaságok jórészt elkerülték a várost, de emiatt a település a bérmunkára épülő nemzetközi tőke mozgására sem igazán érzékeny. Így nagyobb gazdasági és foglalkoztatási krízisek sem várhatóak a következő években.
Az EU-csatlakozás előtti években új alternatív gazdasági ágazatok indultak fejlődésnek. Idetelepült és több mint 300 főt foglalkoztat a Linamar Hungary Rt., amely precíziós alkatrészek gyártásával foglalkozik. Új, érdemi tőke jelent meg a logisztikai ágazatban is. A tradicionális iparágak modernizálódtak, sokszereplőssé váltak. A hajdani egyszereplős nyomdaipar mai vállalkozásai és nagyobb cégei például több embert foglalkoztatnak, mint a privatizáció előtt. Hasonló pozitív változás jellemzi a szerszámgép- és az alkatrészgyártást is.
Az önkormányzat városfejlesztési politikája a gazdaság várható modernizációjához igazodik. Segíteni kívánják a helyi adottságokra épülő alternatív ágazatok fejlődését. A program egyik fontos eleme Békéscsaba közlekedési helyzetének javítása, a jobb elérhetőség megteremtése. A várost elkerülő út első üteme rövidesen befejeződik, amely lehetővé teszi a belváros teljes tehermentesítését. A kritikus pontnak számító 44-es főút korszerűsödhet az évtized fordulójáig. A megyei önkormányzat és a város közös erőfeszítéseivel jelentős beruházások valósultak meg a repülőtéren: a légi elérhetőség növelheti a város befektetői vonzerejét, pezsdítheti üzleti életét.
Az önkormányzat saját erőből, vállalkozói tőkéből és EU-forrásokból olyan programokat kíván megvalósítani, amelyek érdemben segíthetik a város fejlődését és bekapcsolását a nemzetközi folyamatokba. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat optimalizálása érdekében átalakítják az oktatás szerkezetét, a befektetők számára felértékelődő szakképzés prioritást kap. A közvetlen önkormányzati befektetői kedvezmények az EU-csatlakozással megszűnnek, helyettük Békéscsaba a kvalifikált munkaerővel dolgozó vállalatoknak kíván különböző lehetőségeket nyújtani.
A városfejlesztésben központi szerep jut az élhető és biztonságos várost teremtő programnak, mert a már itt tevékenykedő és a város iránt érdeklődő befektetők számára egyre fontosabb a minőségi lakókörnyezet, a közbiztonság, illetve az oktatási, kulturális és sportszolgáltatási színvonal. Békéscsaba kiemelt figyelmet fordít az idegenforgalomra, mert a turisztikai lehetőségek közvetetten élénkítik a befektetői kedvet is. A Körösök völgye Európa egyik legszebb érintetlen természeti környezete. A város nemrégiben nyert pályázati pénzt a területre kidolgozott Natúr Park programra, amelyet az érintett kisvárosokkal és kistelepülésekkel közösen kíván megvalósítani. A gyógyfürdő fejlesztése révén a város bekapcsolódott a dél-alföldi termálprojektbe. Az ismertséget javítják az országos hírű rendezvények is.
