Emelkedik a mikrohitel plafonja

Várhatóan még május 1-je előtt döntés születik a mikrohitelezés átalakításáról - tudta meg lapunk. A mielőbbi változást indokolja, hogy az Országos Mikrohitelalapban (OMA) folyamatos nő a kihasználatlanul álló összeg, ami már mintegy négymilliárd forintot tesz ki. Az is a változást sürgeti, hogy a csatlakozást megelőzően rendeződjenek a PHARE-pénzeket is felhasználó program 2000. évi államosításakor kialakult anomáliák. Így még az első fél évben javított feltételekkel elindulhat az új decentralizált mikrohitelprogram.

Információink szerint első lépésben az alap kezelőjéről döntenek. Úgy tudjuk, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium három lehetőséget vizsgál. Az egyik, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál (MVA) marad az alap kezelői joga. Ez ellen szól egyebek között, hogy az alap négy évvel ezelőtti központosítása kapcsán az MVA-nak megromlott a viszonya a helyi vállalkozói központok (hvk) többségével, illetve jelentős a működtetési költsége.

A másik két variációban közös, hogy a kezelői jogot elvonnák az MVA-tól. Az egyik szerint a Magyar Vállalkozásfejlesztési (MVf) Kht.-hez kerülne, a másik értelmében pedig az MFB-hez. Ez utóbbi látszik legvalószínűbbnek - értesült lapunk tárcaforrásból. Az MVf Kht. ugyanis nagyon leterhelt a pályázatok kezelésével.

Az új mikrohitelprogram kialakításánál az elképzelések szerint a megyei alapítványok által a központi alapba befizetett forrásokat átadnák a megyei alapítványok számára. Ezek mértékéről és pontos elszámolásáról még egyeztetnek. A tervek szerint a központi tulajdonban maradó mikrohitelrésznél is decentralizált lenne a működés, oly módon, hogy az országosan egységes koncepciójú hitelezést kiegészítő, a helyi sajátosságokra és igényekre építő kapcsolódó hitelformák működési lehetősége megmaradjon. Emellett az állami felügyeletnek elsősorban az egységes nyilvántartó, monitoring- és ellenőrzési rendszer működtetésében kell határozottan és egyértelműen megjelennie. Az GKM az ezekről szóló koncepcióját várhatóan még áprilisban a kormány elé terjeszti.

A program 2000-ben elhibázott centralizálása és a feltételrendszer tavalyi romlása miatt életképtelenné vált módozatok reformjának szükségességéről teljes a szakmai egyetértés a szaktárca és a mikrohitelezéssel a gyakorlatban foglalkozó húsz hvk konzorciuma között. Megvalósítása egy sor pozitívumot ígér. Ezek közé sorolják, hogy rövid időn belül több száz vállalkozás kaphat jó feltételekkel fejlesztési forrást vállalkozása bővítéséhez. Emellett évi 400-500 millió forint működtetési költséget lehet megtakarítani, amit a vállalkozások finanszírozására lehet fordítani. A reformok nyomán javul az alapok kihasználása is. Az ügyintézés pedig rugalmasabbá, "vállalkozóbarátabbá" válik, mivel a hitelügylethez kapcsolódó valamennyi döntés helyben, az összes szükséges információ rendelkezésre állásának helyszínén történik. A szaktárca a program reformjával párhuzamosan tervezi a mikrohitel feltételrendszerének javítását is. Az elképzelések szerint a jelenlegi hárommillió forintos plafont hatmillióra emelnék, és nőne a hároméves türelmi idő.