Fő cél a munkahelyteremtés

Mit nyújt a város a betelepülő cégeknek?

Az uniós csatlakozás miatt szűkíteni kell a vállalatoknak nyújtott eddigi kedvezményeket, mivel csak a 2003. decemberig letelepült és beruházást kezdett cégek kaphattak adóengedményeket. Ezért igyekszünk kedvező ingatlanárakat és minél magasabb színvonalú infrastruktúrát kialakítani. A város tőkevonzó képességét növeli az a most befejezett 4,3 milliárd forintos szennyvízberuházás, amellyel a betelepülő társaságok szennyvíz-elvezetési igényeit is ki tudjuk elégíteni. Sokszor döntő szempont az is, hogy a befektetőket rugalmasan kezeljük és gyors ügyintézést biztosítsunk a számukra.

Előnyben részesítenek-e egyes ágazatokat?

Az üveg- és a nehézipar (utóbbin belül a fémmegmunkálás) több mint 100 éves hagyományra tekint vissza Salgótarjánban, így jól képzett munkaerő van a városban. Ezért leginkább olyan cégeket várunk, amelyek hasonló tevékenységet folytatnak. Hozzá kell tenni azonban, hogy bármilyen vállalkozást szívesen látunk. A lényeg az, hogy az ideérkezők környezetkímélő tevékenységet végezzenek és munkahelyeket teremtsenek.

Mi jellemző a város munkaerőpiacára?

Az országos átlagnál jóval magasabb, 18,8 százalékos a munkanélküliségi ráta. Ez azt jelenti, hogy a városban több mint háromezer, míg a kistérségben mintegy ötezer munkanélkülit tartanak nyilván. A munkanélküliek fele középfokú végzettségű és 35 év alatti, vagyis könnyen átképezhető. A nagyobb gondot a munkanélküliek másik része okozza, mivel nekik nincs szakmájuk. Ám lényegesen javíthat a helyzeten, hogy több cég várhatóan mintegy ezer munkahelyet hoz létre.

Milyen cégek települnek a városba?

Ez évben két olasz cég is betelepül az ipari parkba: az egyik hangszórógyártással foglalkozik és 200 munkahelyet hoz létre, a másik motorokat, különböző alkatrészeket gyárt klímaberendezésekhez és 150 főt foglalkoztat majd. Mintegy 4 milliárd forintos beruházással gyémántcsiszoló üzem is létesül, amely három ütemben valósul meg. A termelést augusztusban 115 dolgozóval indítják, 2006-tól pedig már teljes kapacitással és 345 fővel működik az üzem. Várhatóan még ebben az évben nyit egy új kereskedelmi egység is, amely 300 főnek ad munkát.

Mekkora szabad terület van még az ipari parkban, és mi jellemzi az ottani cégeket?

Még mintegy hat hektár várja a befektetőket. Az ipari parkba eddig betelepült cégek összesen 800 főt foglalkoztatnak. Az első jelentős befektető a bútorgyártó belga Sinia volt, míg az eddigi legnagyobb, a japán autóalkatrész-gyártással foglalkozó Mitsuba. Említést érdemel a nyomdagépeket gyártó Drucktech, illetve a Palóc Nagykereskedelmi Kft. is. Utóbbi itt alakította ki négy-öt megyét ellátó regionális kereskedelmi központját. A cégek kényelmét szolgálja a közelmúltban létesült inkubátorház is.

Milyen a város közlekedési infrastruktúrája?

Itt van még teendő, mivel a Budapesttől mintegy 100 kilométerre fekvő várost csak részben lehet autópályán megközelíteni. Ám a közeljövőben várhatóan jelentősen javul a közlekedési infrastruktúra, hiszen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2004-2006-os fejlesztési programjában szerepel a 21-es út korszerűsítése. A másik fontos fejlesztés a tehermentesítő út megépítése, amely 2007-ig valósul meg. Erre azért van szükség, hogy a tranzitforgalom - amely tizenötszörösére nőtt az elmúlt tíz évben - a sűrűn lakott városrészeket elkerülje.

Melyek a város legsürgetőbb feladatai?

Továbbra is a munkahelyteremtés a legfontosabb feladatunk. Emellett mintegy 400 millió forintos beruházással az idén 60 bérlakást építünk, ennek közbeszerzési eljárását most bonyolítjuk. Egy műfüves sportpálya építését is tervezzük: a több mint 60 millió forintos fejlesztést a szaktárca is támogatja. Szeretnénk felújítani és kibővíteni a városi sportcsarnokot is, amelyhez 350 milliós támogatási ígéretet kaptunk, és további pályázati pénzek bevonását is tervezzük. A beruházás 500-600 millió forintba kerülhet.

Pályáztak-e EU-s forrásokra?

Az ipari parkot 17 hektárral kívánjuk bővíteni: a több mint 200 millió forintos beruházást részben EU-forrásból finanszírozzuk. PHARE-program keretében végezzük el a városközpont rekonstrukcióját, amely 800 milliós ráfordítást igényel. A támogatásról a napokban született döntés. A tehermentesítő út megépítésével párhuzamosan a városközpont forgalmi rendjét is átalakítjuk, és fokozzuk a belváros sétálóutca jellegét. Ehhez is szeretnénk nemzetközi forrásokat bevonni. A "XXI. századi iskola" pályázaton is részt veszünk: a baglyasaljai Bóna Kovács Károly általános iskola és hétközi diákotthon épületének felújítását, informatikai fejlesztését szeretnénk elvégezni részben brüsszeli forrásból. A fejlesztés több mint 70 millió forintba kerül.

Mit tesznek az idegenforgalom élénkítéséért?

Szeretnénk a város természeti és kulturális értékeit a mainál jobban kihasználni, ezért készítettünk egy fejlesztési tervet. Ennek az a célja, hogy javítsuk az idegenforgalmi látnivalók megközelíthetőségét, növeljük a turisztikai szolgáltatások színvonalát és felújítsuk a műemléki épületeket. A városban kevés a felső- és középkategóriás szálloda, ezért a szálláshelyeket vállalkozói tőkéből kívánjuk bővíteni.

Milyennek szeretné látni a várost a ciklus végén?

"Több lábon álló", gazdaságilag fejlett városnak, ahol továbbra is az ipar a húzóágazat, de korszerű a kereskedelem és a szolgáltatás is. Hazánk EU-csatlakozása után a település vonzáskörzete kiegészül, így a szlovák határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok is bővülhetnek. Ez jelentősen fellendítheti a város gazdaságát.