Járai: kedvezőek a folyamatok

A magyar gazdaság kockázati megítélése javul, a kormány deficitcsökkentésre vonatkozó erőfeszítése hiteles. A makrogazdasági mutatók alakulása is biztató, a folyó fizetési mérleg javul és kedvezőbb a növekedés szerkezete - sorolta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatcsökkentés mellett szóló érveket a döntés után.

A múltbeli kormány-jegybank feszültséghez képest feltűnően nagy megértéssel kommentálta a pénzügyminiszter a jegybank most kirajzolódó lassú lépések politikáját. "Bízom benne, hogy az év további részében úgy megerősödnek a magyar gazdaságban a folyamatok, amelyek alapján az MNB az eddiginél nagyobb lépést tehet" - kommentálta a döntést Draskovics Tibor, hozzátéve: a kormánynak az a dolga, hogy megteremtse a feltételeket, amelyek további jegybanki kamatlépéseket alapozhatnak meg.

A kockázati felár csökkenése miatt a jelenleginél alacsonyabb kamatszinttel is elérhető a jövő évi 4 százalékos inflációs cél - mondta Járai, aki ezzel előrevetítette a további mérséklés lehetőségét. Az erősödő árfolyam hozzájárul az inflációs cél biztosabb eléréshez, de a jegybanknak nincs árfolyamcélja, mondta, kitartva azon kommunikációs politika mellett, amely szerint a monetáris döntéshozók nem beszélnek az árfolyamról. (Azzal, hogy az elnök megjegyezte: a mostanihoz közeli árfolyamszint fennmaradása könnyen elérhetővé tenné a 2005. végi 4 százalékos inflációt, az utóbbi időszak "legbőbeszédűbb" nyilatkozata volt jegybanki részről a kurzusról.)

Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy a piacok megítélése a gazdaságról hektikusabb a valódi állapothoz képest. Korábban a piacok pesszimistábban ítélték meg a gazdaság helyzetét, mint az ténylegesen volt, és fennáll annak a veszélye, hogy a javuló helyzetben túlzottan optimistává válik a megítélés - idézi Járait az MTI. Az elnök kijelentette: a jelenlegi optimizmust most megalapozza a gazdaság tényleges helyzete.

A jegybankelnök szerint a gyógyszerárak csökkenése miatt az infláció mégsem éri el a tavasz végére a 8 százalékot, azt követően pedig csökkenni fog a drágulás üteme. Év végére azonban a piaci előrejelzésekhez képest még mindig magas, 6,9 százalékos árindexet vár a Magyar Nemzeti Bank. A 2008-as euróbevezetéssel kapcsolatban Járai a kormány döntési hatáskörét hangsúlyozta. Draskovics szerint az euró bevezetésével kapcsolatban a 2009-2010-es dátum a reálisabb. Tegnap ugyanakkor újra úgy nyilatkozott, hogy elvileg a 2008-as időpont is elképzelhető (bár ez jelentős növekedési áldozatokkal járna), ami óvatosabb megfogalmazás, mint a múlt heti, amikor a pénzügyminiszter egyértelműbben elvette a 2008-as céldátumot.