Jöhet a génkezelt szója és kukorica

Május 1-jétől Magyarországon is fokozott mértékben jelenhetnek meg a génkezelt (genetically modified organisms - GMO) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek a boltokban. Czepó Mihály, a Monsanto magyarországi leányvállalatának igazgatója szerint elsősorban a genetikailag módosított szója és takarmánykukorica kerülhet a magyar piacra. A belépéssel ugyanis át kell vennünk az uniós forgalmazási engedélyeket, amelyek e két terményre. A GMO-termékek hazai forgalmazására eddig is megvolt az elvi lehetőség, de az eljárás nehézkessége miatt az érdekeltek vagy nem igényeltek, vagy nem kaptak kereskedelmi engedélyeket - fogalmazott.

A csatlakozástól Magyarországon is meg kell jelölni azokat az élelmiszer-ipari cikkeket, amelyek 0,9 százaléknál több genetekilag módosított összetevőt tartalmaznak. A mai tagállamokban az új előírások a jövő héttől lépnek hatályba. Czepó szerint a címkézésre akkor lesz szükség, ha a gyártók az alapanyagokat (elsősorban a szóját vagy a kukoricát) a termékekhez közvetlenül adják. A takarmányként hasznosított termények fehérjéje és genetikai állománya (DNS-e) ugyanis az emésztéskor maradéktalanul elbomlik, azaz az állati termékekből (például a tejből, a húsból, a tojásból) már nem mutatható ki. Ezért az így takarmányozott állatokból készített élelmiszer-ipari áruknál az unióban sincs jelölési kötelezettség.

Az igazgató nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az EU-ból vagy más államokból mostanáig is érkeztek olyan árucikkek az országba, amelyek genetikailag módosított alkotóelemeket tartalmaztak, de nem voltak megjelölve (vagy nem kellett megjelölni azokat). Ennek valószínűségét növeli, hogy a nemzetközi piacon már alig lehet olyan szójához jutni, amely ne lenne genetikailag módosított (bár Magyarország az importált szóját Brazíliából vásárolja, ahol még vannak módosítás nélküli növényállományok.) A GMO-termékek fogyasztása semmilyen táplálkozásbiztonsági kockázattal nem jár, mivel nincs olyan indok, ami bármilyen nyugtalanságot, bizalmatlanságot kelthetne velük szemben - tette hozzá az igazgató.

Az uniós tagállamokban április 18-tól a nyomonkövethetőség érdekében kell GMO-címkével ellátni a termékeket. Az új előírások szerint amint genetikailag módosított összetevő kerül az élelmiszerbe, azt - egyes termékek kivételével - minden esetben fel kell tüntetni, ha a GMO-mennyiség meghaladja a 0,9 százalékos szennyezési küszöböt.

Idehaza eddig sem ilyen növény termesztésére, sem termék gyártására, sem annak forgalmazására nem kértek engedélyt, ám a boltokban esetenként már most is találkozni lehet GMO-címkével feltüntetett termékekkel. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) is "GMO-vadászatba" fogott a boltokban - erősítette meg Vajda Boldizsár, az intézet laboratóriumának vezetője.

Kísérleti GMO-termesztést már több cég (így a Monstanto és a BayerCrop) folytat Magyarországon, s várható, hogy rövidesen kereskedelmi célú termesztésre is kérnek engedélyt (erre a géntörvény megszületése óta van módjuk). Itt számukra könnyítést jelenthet, hogy a GMO-termékek esetén közösségi szinten születik döntés arról, hogy szabadon termeszthetők, vagy forgalmazhatók-e. Mindeddig Brüsszel összesen 15-féle szója, kukorica, repce és gyapot kapcsán adott ki engedélyt.