Kétirányú EU-kapuvá válik a város

Miért lehet logisztikai szempontból vonzó Békéscsaba a helyi vállalkozók és a befektetők számára? Hol lesznek a vasúti és közúti központok?

Békéscsaba az EU-nak kettős irányú kapuja lesz. Köz- és vasúton a Balkánt lehet innen megközelíteni, vasúton pedig a Közel-Keletet is. A Budapest-Arad nemzetközi vasút korszerűsítési munkálatai brüsszeli források bevonásával már zajlanak, a 44-es fő közlekedési út fejlesztése is folytatódik a békéscsabai és a kondorosi elkerülővel. A vasúti logisztikai program megvalósításához az önkormányzat szeretné elérni, hogy a vasúti vámolás ne maradjon a romániai Kürtösön, hanem kerüljön Békéscsabára. A békéscsabai vasútállomás nagy kapacitású teherszállító- és átrakodórendszere emellett logisztikai feladat ellátására is alkalmas. A város az iparvágánnyal ellátott északi iparterületen szeretne vasúti logisztikai központot létrehozni. Barnamezős beruházás keretében, az érdekelt vállalkozások összefogásával és külföldi tőke bevonásával jelentős kapacitás épülhetne ki. A területen jelenleg is számos nagy cég működik, amelyek szívesen csatlakoznának egy csomagoló- és raktárbázis kiépítéséhez. A vasúti logisztikai program részletes kidolgozásához a város pályázatot nyújtott be. A közúti logisztika Békéscsabán évek óta döntően magántőkéből működik. A köz- és vasúti központok fejlesztéséhez a város az ottani földterületeivel kíván hozzájárulni tulajdonostársként. Tőkével már nem tudunk beszállni, mert erre nincs forrásunk.

A város új ipari parki területet alakított ki. Vannak-e még szabad térségek?

Már majdnem minden részét értékesítettük az ipari parknak. A közepes vállalkozásoknak még tudunk területet biztosítani, de nagyobbaknak nem, ezért új ipari terület kijelölésének lehetőségét keressük. Az állami tartalékföldekből igényeltünk e célra területet, elsősorban az északi iparterületen.

Az elmúlt évben Békéscsabán valósult meg a megye egyik legnagyobb beruházása: az orosházi székhelyű Linamar Hungary Rt. új gyártócsarnokot épített. Miért éppen Békéscsabán?

Orosházán valószínűleg már nincs elegendő megfelelő képzettségű munkaerő. A város négy szolgálati lakás bérlőkijelölési jogát ajánlotta fel a Linamarnak. Emellett kötöttünk egy szerződést arról, hogy a társaság bekapcsolódik a szakképzésbe. Befektetési szempontból Magyarországon ma már egyre nagyobb súlya van annak, ha egy-egy városnak és térségének olyan szakmunkásgárdája van, amely fejlett ipari kultúrát tud működtetni. Ez mára izgalmasabb gazdasági kérdéssé vált, mint a diplomásképzés. Ezért szeretnénk, ha a szakképzés rugalmasabb lenne, és a fiataloknak stabil elméleti alapokra épülő, piaci igényeknek megfelelő tudásuk lenne. A munkaügyi és az oktatási tárca közös humánerőforrás-fejlesztési operatív programja - brüsszeli támogatásokkal kiegészülve - évi hatvanmilliárd forintot közvetíthet a szakképzés fejlesztésére, a területi integrációs központok létrehozására 2007-ig. A program szerint hét-nyolc szakképzési intézmény kerülne közös irányítás alá, így hosszú távon tervezhető információs kapcsolat jöhet létre a képzési és a munkaadói piac szereplői között.

Békéscsaba nem lesz régióközpont, és az elmúlt években a települést az alföldi nagyvárosoknál lassúbb gazdasági fejlődés jellemezte. Ön szerint - aki tizennégy éve a település polgármestere - mit sikerült mára elérni a városban?

Békéscsabán csak néhány cég tudott talpon maradni a gazdasági rendszerváltáskor, elsősorban a nyomda-, az építőanyag- és az élelmiszeriparban. Mára ezek - többnyire működő tőke segítségével - a város stabil termelőegységeivé váltak. A szolgáltatás rendkívül elmaradott volt, de ma a környező települések lakosságát is magas színvonalon tudja kiszolgálni. Hasonló fejlődés jellemzi az oktatást: csak olyan szakképzés van Békéscsabán, amelyik legalább érettségit is ad, a felsőfokú oktatásban pedig a 90-es évektől megjelent a közgazdász-, a pénzügyi és a személyügyi szervezők képzése is. Több műszaki szakközépiskola tért át a felsőfokra jogosító technikusképzésre. Számos kis- és közepes vállalkozás is alakult: bár jelentős részük kényszerből jött létre, közülük sokan megerősödtek, és ma már száz főnél is több embert foglalkoztatnak.

Melyek lehetnek a jövő alternatív iparágai?

Az idegenforgalomnak fontos szerep jut: a környezethez, a tájhoz kapcsolódó programok hozhatnak érdemi előrelépést. A termálvíz, a megőrzött természeti adottságok, a folyóvizek és a kerékpárutak pedig a természeti, a gyógy-, a lovas- és a horgászturizmusban rejlő lehetőségeket kínálják. Szeretnénk az ipari eredményeket is javítani. Az előrelépést a precíziós gépgyártást jelenti, amelyet a Linamar Hungary Rt. most idetelepített, és további befektetőket is várunk. A logisztikának a város gazdaságában központi szerepet kell betöltenie a következő években.

Az itt élők és a gazdasági szereplők számára állandó problémát okoz, hogy Békéscsaba közúti elérhetősége nem megfelelő. Várhatók-e előrelépések?

Örülök annak, hogy a 44-es út gyorsforgalmú fejlesztési projektjét sikerült kivenni a hosszú távú, 2030-ig szóló programból, és áttenni a 2015-ig tervezett beruházások közé. Kedvező Békéscsaba szempontjából az is, hogy az EU-s kohéziós alapok megnyíltak a területfeltáró, térségi népességmegtartó szerepet erősítő fejlesztési programok előtt, amely közé tartozhat a 44-es főút korszerűsítése is. Van esély arra, hogy a 2007-2013 között igénybe vehető brüsszeli forrásokból megépül a négysávos út az M5-ös autópályáig. Az évtized második felére elkészülhet az a komplex nyomvonal-építési és -kivitelezési terv, amely a főút modernizációs pályázatának benyújtásához szükséges. A kormány a programot a nemzeti fejlesztési terv részeként tudja kezelni.

Milyen nagyságrendű a munkanélküliség, és milyen változások jellemzik a várost?

A munkanélküliségi ráta nyolc százalék körüli Békéscsabán és vonzáskörzetében. A gond az, hogy alacsony az aktív korúak foglalkoztatási aránya. A mezőgazdaságban nagy létszámú, munkát vállalni képes munkaerő található. A következő időszakban számolni kell azzal is, hogy sok kényszervállalkozás szűnik meg, és az általuk foglalkoztatottak többsége megjelenik a munkaerőpiacon. Ők megfelelő átképzés után az ipari-szolgáltató szektorban találhatnak elhelyezkedési lehetőséget. Fontos kérdésként kezeljük, mi lesz a mezőgazdaságból várhatóan felszabaduló munkaerő sorsa, hiszen Békéscsaba és térsége alapvetően agráradottságúnak számít. A termelők körében összefogásnak kellene elindulnia ahhoz, hogy egy részük talpon maradjon az EU-csatlakozás után. A robbanásszerű munkanélküliség megelőzése érdekében a város élelmiszer-inkubátorház építésével, zöldség- és gyümölcskereskedelmi infrastruktúra kiépítésével katalizálja a folyamatot a vállalkozók körében.

A városfejlesztés szempontjából melyek a következő évek legfontosabb tervei?

A csatornahálózat és a szennyvíz-elvezetési rendszer fejlesztése az egyik fő feladat. Készülünk ennek megvalósítására egy 8,5-9 milliárd forint összegű nagy projekttel. A bekerülési költség 50 százaléka brüszszeli támogatás lesz, 40 százalékát pedig hazai központi pályázati forrásokból szeretnénk finanszírozni 10 százalék önkormányzati önerő mellett. A pályázati tervdokumentációs anyag elkészült, a strukturális alapokra pályázunk. A munkálatok - reményeink szerint - 2005 végén, 2006 elején indulhatnak.

Az EU-pályázatok önerőt is igényelnek. Milyen a városi költségvetés teherbíró képessége? Nehezítheti-e forráshiány a brüsszeli támogatások megszerzését?

Kiemelten figyelünk a magántőke bevonásával elérhető EU-pályázati lehetőségekre, például így kívánunk támogatásokat szerezni a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésére. A gondot számunkra az jelenti, hogy a nyertes uniós projektek esetében a támogatások lehívhatóságára csak a kivitelezés befejezését követően, a számlák ellenőrzése után nyílik lehetőség. Áthidaló hitel nélkül nem tudja az önkormányzat a nyertes pályázatokat megvalósítani, mert a jelenlegi hitelállománya közelíti a jogszabályban előírt értéket. Kérdés, hogy a hazai törvényhozás az önkormányzatok számára nyújt-e lehetőséget áthidaló, programfinanszírozó hitelfelvételre. Nagy projektet a legtöbb önkormányzat saját fenntartási és fejlesztési költségeiből finanszírozhat, ami komoly zavarokat okozhat az intézményrendszer működésében. A kormánynak, az önkormányzatoknak és a pénzpiaci szereplőknek e probléma megoldására közös javaslatot kellene kidolgozniuk, ellenkező esetben a legtöbb településnek le kell mondania a támogatásokról projektfinanszírozási gondok miatt.

Milyen ma a városi intézményhálózat állapota?

Sajnos az önkormányzatok finanszírozása nem nyújt lehetőséget az ingatlanvagyon tervszerű karbantartására, állagmegóvására. Békéscsaba teljes vagyona 70 milliárd forintra tehető. Az épületek, utak és hidak állagmegóvására évente egymilliárd forintot kellene költeni, ezzel szemben e célra 300-350 millió forintot tudunk fordítani. Hasonlóan a legtöbb önkormányzathoz, fokozatosan romlik a vagyon állaga, mert csak a legsürgetőbb feladatokra jut pénz. A leromlott épületeket csak központi költségvetési támogatások segítségével tudjuk rehabilitálni. A kórház belgyógyászati épülete például több mint harmincéves, beázik a tető, az épület korszerűtlen, lelakott. A felújítás 800 millió forintba kerülne, amit a város egyedül nem tud megoldani, de évek óta nem jutott központi cél-, illetve címzett támogatáshoz. A mai helyzet megoldható lenne, ha e forrásokat az önkormányzatok megkapnák a központi költségvetésből, mert a többletpénzekből tervszerű karbantartást és állagmegóvást valósíthatnának meg.

Mennyiben változhat Békéscsaba jövőképe az EU-csatlakozás után?

A város új szerepkörbe kerül, hiszen az unió határvárosa lesz, több más hasonló földrajzi fekvésű várossal együtt. A jövő azon múlik, hogy az önkormányzat és a gazdasági szereplők menyire tudják kihasználni az új lehetőségeket. Több ágazatban vannak komparatív előnyeink, amelyek felértékelődnek. Befektetési szempontból ilyen lehet oktatási és képzési rendszerünk, az idegenforgalomban pedig a gyógyvíz, a Körösök és az Európában is egyedülálló természeti kincsek. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a termőhelyi adottságokból profitálhat. A logisztikai szerepkörnek köszönhetően a város ipara új, alternatív fejlődési pályát futhat be.