Korruptak a magyarok
A magyarok 27 százaléka tartja az élet természetes részének a csúszópénzt, amit muszáj adni, míg további 19 százalék úgy véli: az mindennapos dolog, és nem is olyan szörnyű. Ez az összesen 46 százalék magasabb a tizennégy közép- és kelet-európai országban mért 41 százalékos átlagnál, jóllehet a felmérés olyan, a gazdasági reformokban hátrébb tartó országokra is kiterjedt, mint Oroszország, Románia és Szerbia-Montenegró.
A GfK országonként 1000 fő megkérdezésén alapuló felméréséből kiderül: a lakosság legnagyobb része (75 százalék) Szlovéniában tartja szükségtelennek kenőpénz adását, de Lengyel- és Észtországban is 71 százalék ez az arány. A magyaroknak ezzel szemben mindössze 53 százaléka vélekedik úgy, hogy korrupció nélkül is lehet boldogulni. Ennél csak a csehek, a szlovákok és az ukránok fogadják el nagyobb arányban a megvesztegetés intézményét.
A Transparency International (TI) legutóbbi, tavaly ősszel közzétett világrangsora szerint azonban Magyarország Szlovénia után a térség második legkevésbé korrupt országa (VG, 2003. október 8., 6. oldal). Nemcsak Csehország és Bulgária kapott lényegesen rosszabb pontszámot hazánknál, de Lengyelország is, ahol pedig a mostani GfK-adatok szerint a lakosság a magyarországinál kisebb mértékben fogadja el a csúszópénz intézményét.
A GfK most közzétett felméréséből az is kiderül, hogy a térség lakosságából jellemzően a 30 évnél fiatalabbak, illetve a nők hajlandók kevésbé kenőpénzt adni. Ugyanez mondható el a kistelepülésen élő és a közepes vagy az átlagnál alacsonyabb jövedelmű válaszadókról. A megkérdezetteknek viszonylag kis része (37 százalék) lenne hajlandó tevékenyen (például utcai tüntetésen való részvétellel) is fellépni a korrupció ellen. A magyarok az átlagnál passzívabbak, itt mindössze 26 százalék az aktív fellépésre készek aránya.
