Látványosan bővül az ipar
Februárban az ipari termelés - az előzetes adatokkal megegyező mértékben - 1 százalékkal haladta meg a januári szintet. A most közzétett részletes adatokból kiderül, hogy a szektort, akárcsak a megelőző hónapokban, az export húzta: itt 1,8 százalékos havi növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), míg a belföldi eladások szintje kissé csökkent.
Az elmúlt egy év során mindössze egy olyan hónap volt, amikor havi alapon csökkent a termelés volumene, ez még annál is jobb adatsor, mint amit a 2000-es rekordév dinamikus növekedése során produkált az ipar. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest februárban már 12,3 százalékos a növekedés. A teljesítménynövekedés dinamizálódását jól mutatja az úgynevezett fix bázisú idősor is (lásd ábránkat). A 2000-es szinthez képest az exportértékesítések volumene másfélszeresére nőtt, ennek mintegy felét az utóbbi egy évben produkálta a szektor. Ennek oka nyilvánvalóan a küldöldi kereslet élénkülése, melyre a hazai exportorientált vállalatok gyorsan reagáltak. Eközben a belföldi értékesítések megragadtak a négy évvel ezelőtti szinten. Imponálóak a termelékenységi adatok is: az első két hónapban átlagosan 14,2 százalékkal volt magasabb a produktivitás, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipar lendületét a hagyományosan exportra termelő ágazatok adják. A feldolgozóipar közel egyharmadát kitevő villamosgép- és műszergyártás ágazat éves szinten 40 százalék felett bővült, amiben a KSH közlése szerint nagy szerepet játszott az irodaszer- és számítógépgyártás átlagon felüli exportértékesítése. Jól teljesítenek a fémfeldolgozó ágazatok is, valamint a járműgyártás.
A rendelésállományi adatok nem utalnak arra, hogy az európai konjunktúra igen lassú beindulása fékezné a hazai ipart. Februárban 40 százalékkal több új rendelést vettek fel a kiemelt feldolgozóipari ágazatok exportcégei, mint egy évvel korábban, és ebben a körben a teljes rendelésállomány is mintegy 20 százalékkal meghaladja a tavalyit.
