Az új társasági és cégtörvény koncepciója alapján ügyvédi ellenjegyzés nélkül, akár nyolc nap alatt is bejegyezhetnek majd egy betéti vagy közkereseti társaságot - írja a Népszabadság.
A Sárközy Tamás professzor vezette kodifikációs bizottság elkészítette az új társasági és cégtörvény koncepcióját. A tervezet szakmai és társadalmi vita után ősszel kerül a kormány elé. A jogszabályok szövegtervezetei jövő év elejére készülnek el, és 2005 nyarán tárgyalja majd meg őket a kabinet, ősszel pedig a parlament. Az új törvények 2006 tavaszán lépnének hatályba. A kodifikációs bizottság mintegy ötvenoldalas koncepciótervezetet tett le az asztalra, illetve tett fel az internetre (www.im.hu)- írja a napilap.
Ami a részleteket illeti, eldőlt, hogy a szövetkezeti jog nem kerül be az új társasági törvénybe, miután a szövetkezeti érdekképviseletek nem fogadták el ezt. A kormány döntése értelmében 2005 végéig önálló szövetkezeti törvényt dolgoznak ki. A bizottság szerint viszont az új társasági törvényben szabályoznák az úgynevezett nonprofit társaság intézményét. Ez a szervezet a gazdasági társaságok valamennyi formájában működhetne, átalakulására, egyesülésére, szétválására és jogutód nélküli megszűnésére speciális szabályok vonatkoznának. Azt viszont a közhasznú szervezetekről szóló törvénynek kell rögzítenie, milyen feltételekkel minősítenek nonprofit társaságot közhasznúnak.
Az új törvényben bővítik a társulók szerződéses szabadságát, leépítik az egyes társasági formák túlszabályozását, csökkentik a társaságok adminisztrációs és költségterheit. Így például ha a közkereseti és a betéti társaság esetében a felek szerződésminta szerint kötik meg a társasági szerződést, nem lenne szükség ügyvédi ellenjegyzésre, nem beszélve arról, hogy ezután egyszerűsített bírósági felülvizsgálatra kerülne sor - legfeljebb nyolcnapos határidővel és alacsony illetékkel. (A szerződésminta alkalmazása azt jelenti, hogy a leendő cég lényegében csak saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt.) A nem szerződésminta szerint létrejött gazdasági társaságokat főszabályként 21 napon belül kellene bejegyeznie a cégbíróságnak. A cégeljárásban viszont megmaradna a kötelező jogi képviselet, többek között a fantomcégek kiszűrése érdekében.
A bizottsági vitában felmerült, hogy jogi személlyé kellene nyilvánítani a közkereseti és a betéti társaságokat, de a többség végül elvetette ezt. Abban viszont egyetértés alakult ki, hogy a kétszemélyes betéti társaságokban biztosítani kell a kültag képviseleti jogát a beltaggal szembeni munkaszerződés megkötésénél, valamint arra az időszakra nézve, amikor a beltag kiesése folytán a kültag egyedül marad a társaságban.
A kodifikációs bizottság álláspontja szerint a részvénytársaságok esetében a legnagyobb a módosítási igény a jelenlegi társasági törvénnyel szemben, e területen tehát számos (e koncepcióban nem részletezett) módosítás és új szabályok megjelenése várható. A bizottság álláspontja szerint a gazdasági társaságok tevékenységi körére vonatkozó szabályok elavultak, semmi értelme a TEAOR-szám szerinti besorolásnak. Ezért javasolják, hogy a törvény mondja ki: a gazdasági társaság bármilyen gazdasági tevékenységet kifejthet, amelyet törvény nem tilt vagy nem korlátoz. Ebből kifolyólag bőségesen elég, ha a társasági szerződés csak egy főtevékenységet tartalmaz, és az egyéb tevékenységi kört csak akkor, ha az hatósági engedélyhez kötött.(NOL)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.