Röviden
Auschwitz és Kiotó
Putyin gazdasági tanácsadója Auschwitzhoz hasonlította a kiotói jegyzőkönyvet, mert az elfojtja a gazdasági növekedést. "Először nemzetközi Gosplannek (a szovjet gazdaságot irányító bizottság) akartuk nevezni. De rájöttünk, hogy az sokkal humánusabb volt, ezért gulágnak akartuk hívni. A gulágban azonban nem csökkent a fejadag napról napra. Így végül nemzetközi Auschwitznek kell neveznünk" - mondta Andrej Illarinov. Putyin elnök nemrégiben azt jegyezte meg viccesen, hogy az oroszoknak lényegében jó a globális felmelegedés, mert kevesebbet kell majd kabátra költeniük. (Telegraph)
Szerbiáért lobbizik a US Steel
A US Steel arról próbálja meggyőzni az amerikai vállalatokat, hogy fektessenek be Szerbiában. Ennek érdekében évi egymillió dollár költségen működő gazdaságfejlesztési irodát kíván nyitni a balkáni országban. A legnagyobb amerikai acélgyártó tavaly vette meg 30 millió dollárért a Sartidot, amit ma US Steel Serbiának hívnak. Az idén egymillió tonna acél előállítására készül a gyár, de a vezetőség reményei szerint a teljes kapacitás 2,4 millió tonna lehet. (The Wall Street Journal)
Brit határőrizet Brüsszelben
A brit határőrizeti ellenőrzéseket kiterjesztik az Eurostar brüszszeli állomásaira is. A brit és a belga belügyminiszter egyezménye értelmében a brit bevándorlási hivatal munkatársai már a belga fővárosban ellenőrizhetik az utasokat. Az Egyesült Királyság Franciaországgal már 2001-ben kötött hasonló egyezményt viszonossági alapon. Az ellenőrzések kiterjesztése óta 90 százalékkal csökkent a Londonban menedéket kérők száma. (Financial Times)
Késhet a CEZ eladása
Csak 2008-2010 körül kellene eladni a CEZ áramszolgáltató vállalat többségi tulajdonrészét - vélekedik Milan Urban cseh gazdasági miniszter. Mint ismeretes, a prágai kormány 2000 októberében határozott a nagyvállalat 67 százalékának magánkézbe adásáról, ám két évvel később lefújták a tendert, mondván, a beérkezett pályázatok egyike sem felel meg az elvárásoknak. Urban szerint a kormányzaton belül jelenleg vita folyik a CEZ privatizációjának folytatásáról. (CTK)
Orosz költségvetési reformok
Az orosz költségvetésnek 20 vagy akár 30 százalékát is nehezen igazolható módon használják fel, ezért elképzelhető, hogy ezt a hányadot a jövőben a kormány gyökeresen más célokra fogja fordítani. A változtatást már a 2005-ös költségvetésben is alkalmazni szeretné a kormány. Oroszország az idén várhatóan az egymás utáni ötödik évben zárja többlettel a központi költségvetését. (Bloomberg)
