Tiltható-e a munkaidő alatti dohányzás
Alapvető emberi jog a munkaidő alatti dohányzás - hirdette ki ítéletét egy norvég bíróság szerdán, szöges ellentétben az orvosi szakma azon véleményével, hogy a munkahelyi cigarettázás betiltása többezer ember életét mentheti meg évente.
A pert az indította el, hogy idén januárban a norvégiai Levanger nevű kisvárosban a közszférában dolgozóknak rendelet tiltotta meg, hogy munkaidejükben dohányozzanak. A tilalom nem csak a munkahelyükre korlátozódott azonban - tilossá vált számukra a cigarettázás ebédidőben, sőt, még akkor is, ha munkaidőben saját autójukat vezették a városban, vagy éppen külföldi üzleti úton tartózkodtak. A tiltakozás hatására azonban a bíróság törvényellenesnek ítélte meg a rendeletet - csupán hetekkel a Norvégiában bevezetendő, a közterekre vonatkozó általános dohányzási tilalom előtt.
A kormányok azon döntései, melyekkel a munkavállalókat védenék a tüdőrák és az egyéb légzőszervi megbetegedésektől, gyakran élénk ellenállásba ütköznek. Ez nem is csoda, hiszen Skóciában például a népesség egyharmada dohányzik. Írországban pedig a dohányosok mártírként tisztelik John Deasy képviselőt, akit amiatt mentettek fel megbizatása alól, mert a tiltó törvény bevezetése után pár órával rágyújtott a parlamenti büfében.
Az angliai Glasgow-ban évente ezer ember életét lehetne megmenteni a munkahelyi dohányzás teljes betiltásával - állítja Mac Armstrong professzor, egy friss brit kutatás vezetője. Ennek ellenére a törvényhozók megoldásként inkább a nevelő célzatú tájékoztatást és az önként kialakított nemdohányzó területek létrehozását támogatják.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) állítása szerint - ha nem történik változás - a tüdőt érintő betegségek maradnak a tartós munkaképtelenség és az idő előtti elhalálozás főokai. Ez pedig az ILO szerint hatalmas terhet jelent az egyes nemzetek gazdaságára és kárpótlási rendszerükre nézve is.
A dohányfüst mellett sok más veszélyes anyag belégzésére is kényszerülnek a munkavállalók. Az ILO adatai szerint a világon naponta több mint harmincmillió munkavállaló van kitéve a szennyezett levegő romboló hatásának, mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban. "Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban évente harmincezren szereznek olyan - nagyrészt halálos - rákos megbetegedést, amelyet az azbeszt belégzése okozott" - mondta Jukka Takala, az ILO biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi programjának vezetoje.(BBC News)
