Túlköltekezés Európa-szerte

Az idei esztendőben az unióhoz csatlakozó országok többsége javítani tudja államháztartási helyzetét: a tízek átlagos, GDP-arányos deficitmutatója 5,7-ről 5 százalékra mérséklődhet, jövőre pedig csupán 4,2 százalék várható. Magyar- és Csehország a bizottság most kiadott prognózisa szerint fokozatosan lefaraghatja a hiányt, ugyanakkor a legnagyobb új tagállam, Lengyelország az idei évben a tavalyinál sokkal magasabb deficitet fog felhalmozni.

A javuló tendencia ellenére 2005-ig a balti országok és Szlovénia kivételével egyetlen csatlakozó államnak sincs kilátása arra, hogy az uniós stabilitási paktumban előírt háromszázalékos határ alá csökkentse államháztartási hiányát. Ebbe a jelek szerint Brüsszel is kezd belenyugodni: mint Pedro Solbes, a bizottság - hamarosan távozó - pénzügyi felelőse kijelentette, az új tagállamok számára az első években "engedélyezni kell bizonyos rugalmasságot a szabályok szigora alól". A politikus az Európai Parlament előtt úgy fogalmazott, hogy bizonyos ideig lehetővé kellene tenni a túlköltekezést, hogy elkerüljék a túlzott szigorból adódó káros gazdasági hatásokat.

Ez persze - mint az EUobserver rámutat - csak ideig-óráig biztosítana nagyobb mozgásteret a csatlakozóknak, hiszen az euró átvételéhez továbbra is elengedhetetlen feltétel lenne a stabilitási kritériumok betartása. Mint ismeretes, a paktumban szereplő deficit-előírás betartása elvben minden EU-tagállam számára kötelező, ám konkrét szankciót csak a valutauniós országok esetében von maga után annak megszegése.

Márpedig túlköltekező a jelenlegi tagországok között is egyre több akad. A most kiadott brüsszeli helyzetértékelés hat állam esetében jósol az idei évre 3 százaléknál magasabb hiányt. Olaszországot - a várakozásoknak megfelelően (VG, 2004. április 6., 3. oldal) - előzetes figyelmeztetésben részesítik, Hollandiával szemben megindítják az eljárást, Görögországba tényfeltáró küldöttséget indítanak, és Nagy-Britannia is magyarázkodni lesz kénytelen (a két notórius paktumsértő, Német- és Franciaország már korábban kiharcolta, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól).

A gazdasági növekedés kilátásait Brüsszel most némileg óvatosabban ítéli meg, mint legutóbbi hasonló jelentésében. Bár az unió egészére vonatkozó prognózis gyakorlatilag megegyezik a tavaly ősszel jósolt értékkel, Németország esetében például egytized ponttal, 1,5 százalékra csökkentették az idei előrejelzést. A kockázati tényezők között a fogyasztói kereslet gyengesége áll az első helyen; Pedro Solbes szerint kamatcsökkentésre ugyanúgy nem lehet számítani, mint a kormányzati kiadások emelése útján történő gazdaságélénkítésre.

A csatlakozó országok - csakúgy, mint tavaly - az idén és jövőre is jóval dinamikusabb expanzióra számíthatnak, mint a tizenötök. Az infláció ugyanakkor az idei évben Szlovákiában és Magyarországon kiemelkedően magas (8,2, illetve 6,9 százalék) lesz.