Új polgári törvénykönyv: előtérben az üzleti élet

Egységes lesz az üzleti élet és a magánszemélyek szerződési joga az új polgári törvénykönyvben. A hatályos kódex a civil élet vagyoni viszonyaira épít, és az üzleti szféra szerződései jelentik a kivételeket. A leendő szabályozás középpontjában viszont a gazdasági élet szereplői állnak. Az új törvénykönyv az üzleti élet követelményeinek szintjén egységesíti a vállalkozói világ és a természetes személyek szerződéseinek jogát. A természetes személy a fogyasztói jogviszonyokban, a fogyasztói szerződések által találkozik az üzleti szférával - hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi szekciójának tegnapi tanácskozásán. A kodifikációs munkában tevékeny részt vállaló Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla polgári kollégiumának vezetője néhány lényeges, a jogalkalmazóknak ma nemegyszer gondot okozó jogintézmény várható szabályozására hívta fel a figyelmet.

A szerződések érvénytelenségéről szólva a szakértő kiemelte, hogy azok okai és jogkövetkezményei egységes szerkezetben, átlátható struktúrában jelennek meg a kódexben. Régi probléma: a jogszabályba ütköző szerződés érvénytelen, de vajon más jogágak megsértését is szankcionálja-e a Ptk.? Az új törvénykönyv egyértelművé teszi, hogy nem bármely jogszabály megsértése eredményez érvénytelenségét. Bekerül a szabályozásba az a bírósági gyakorlat alkalmazta tétel, hogy érvénytelenségre bárki hivatkozhat, de pert csak az indíthat, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik.

Majdnem egy éve élnek a hibás teljesítés új szabályai. Ám a módosításban kissé fogyasztásicikk-centrikussá vált rendelkezéseknek szükségszerűen ki kell terjedniük más dolgokra, így termelési eszközökre, ingatlanokra, vagyoni értékű jogokra is. A bizonyítási teher - amely különösen a használt dolgoknál lehet nagy jelentőségű - a következőképpen alakul: a jogosultra hárul annak igazolása, hogy a hiba már a teljesítéskor fennállt. Ezt követően a kötelezettnek lehetősége nyílik bizonyítani, hogy a jogosult a hibát ismerte vagy ismernie kellett. Ha sikerrel jár, hiba ugyan van, de jogi értelemben nincs hibás teljesítés.

A szavatosság körében egyebek közt orvoslást igényel az a mai helyzet, hogy míg a fogyasztói szerződéseknél - így a használati cikkeknél - két év, addig ingatlanoknál csupán hat hónap a szavatosság. A tervek szerint ez esetben a hat hónap három évre növekszik.