A biogázé lehet a jövő

Négyszáz hagyományos villamos erőművet lehetne kiváltani világszerte a biomasszára épülő áramtermelő létesítmények erőteljes fejlesztése révén - számítja a WWF és az Európai Biomassza-ipari Szövetség. A két szervezet közös tanulmánya szerint megfelelő szabályozói támogatás esetén 2020-ban a mostani egy helyett a fejlett országok villamosáram-szükségletének 15 százalékát fedezhetik a mező- és erdőgazdaságban képződő biomassza feldolgozásán alapuló erőművek. Ennek révén éves szinten 538-1739 millió tonnával csökkenne a világ szén-dioxid-kibocsátása - vélekednek a szakértők. Ez jelentős eredmény lenne, hiszen 2020-ban a prognózisok szerint 14 298 millió tonna lehet az összes CO2-kibocsátás, amiből a villamos erőművek mintegy öt és fél milliárd tonnáért lennének felelősek.

A biomassza fontos előnye a többi megújuló energiaforrással (például a szél- vagy napenergiával) szemben az, hogy tárolható. Nem mellékes az sem, hogy a bioerőművek létrehozása több százezer munkahelyet teremtene. Megfelelő környezetvédelmi hatásvizsgálatok és gondos kivitelezés esetén a bioáram-termelés jelentősen hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlődéshez - hangoztatja az elemzés.

Az alapanyagul szolgáló biomassza ára jelenleg 2-4 euró között van gigajoule-onként, ami magasabb az 1,6 euró körüli szénáraknál, és a földgázárakkal (1,5-3 euró/GJ) sem minden esetben versenyképes. Az ebből készített villamos energia ára nagymértékben függ az alkalmazott technológiától; a jelenlegi, kifejezetten biomassza feldolgozására létrehozott erőművekben 60-120 euró között mozog egy megawattóra költsége. Ezt azonban a jelentés szerint 50-60 euró közé lehet leszorítani azzal, ha hagyományos és bioalapanyagot egyaránt felhasználni képes létesítményeket hoznak létre, illetve ha az erőműveket "mellékesen" a közlekedésben használható bioüzemanyagok gyártására is alkalmassá teszik.