Átláthatatlan támogatások
Az önkormányzatok 1996 és 2002 között 466 milliárd forintot fordítottak szennyvíz-beruházásokra. A fejlesztésekhez 242 milliárdos központi és egyéb állami támogatást használtak fel, ami 224 milliárd forintnyi egyéb - önkormányzati, lakossági, nemzetközi - pénzforrást mozgósított. Az Állami Számvevőszék jelentéséből azonban az is kiderült, hogy az állami támogatások pályázati rendszere számos gondot okozott az önkormányzatoknak. A nagy tőkeigényű szennyvízberuházások pénzügyi előkészítésének és
megvalósításának legnagyobb problémája, hogy a különböző forrásokból elnyerhető támogatások pályáztatási, döntési és szerződéskötési szabályai, előírásai eltérőek. A pályázatokra vonatkozó visszajelzések - különösen a környezetvédelmi alap (kac) esetében - elhúzódtak, ami rendkívül megnehezítette a beruházások megvalósítását, és rontotta az állami támogatási rendszer hatékonyságát.
Az uniós csatlakozási folyamat a szennyvízkezelés tekintetében is számos kötelezettséget ró Magyarországra. A 2015. évi célállapot eléréséhez a műszaki-gazdasági elemzések alapján még mintegy 900-1000 milliárdos nagyságrendű szennyvízközmű-fejlesztés megvalósítása szükséges.
Az önkormányzatok fejlesztési tevékenységében lényeges előrelépést jelentett, hogy szinte kivétel nélkül felmérték a szennyvízközmű-ellátottság helyzetét. A főváros és a megyei jogú városok kiemelt, 80 milliárd forintos szennyvíztisztítási programja viszont nem valósult meg az eredetileg előirányzott 2004. évi határidőre. Ebben közrejátszott az alacsony, 25-30 százalékos központi támogatási arány, illetve a megfelelő műszaki-gazdasági előkészítés és a hatósági egyeztetés hiánya. Ezért az EU-tárgyalásokon kértek és 2010-ig kaptak is mentességet a program teljes körű megvalósítására.
