Brüsszel nem veszi le szemét a belépőkről

Az új tagállamok teljesítményét az EU-nak továbbra is élénk figyelemmel kell kísérnie, fenntartva a nyomást azokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban Brüszszelnek még fenntartásai vannak - jelentette ki Eneko Landaburu, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős főigazgatója, aki 1999 és 2003 között a csatlakozási tárgyalások főtárgyalója volt a bizottság részéről.

Landaburu a vágóhidak példáját emelte ki, hangsúlyozva, hogy amennyiben azok az új tagállamokban nem az uniós elvárásoknak megfelelően működnek, akkor Brüsszel megtiltja számukra az uniós exportot. A főigazgató azt is jelezte, hogy ha az új tagok a strukturális alapokat nem megfelelően használják fel, akkor támogatásoktól esnek majd el - írja az EUobserver.

A brüsszeli aggodalmak sorában említette Landaburu a csatlakozóknak a külső határok ellenőrzésére irányuló képességét is. Ezen a területen az EU-nak továbbra is segítenie kell az új tagállamokat - szögezte le a főigazgató.

A csatlakozási tárgyalásokra visszaemlékezve az egykori főtárgyaló azt mondta, hogy a tízek közül Lengyelország tárgyalt a legkeményebben. A lengyelek "nem fejlesztették még ki a kompromisszum kultúráját" - fogalmazott, felidézve az előkészületeket a 2002. decemberi, koppenhágai csúcstalálkozóra, amikor két héttel az esemény előtt Varsó váratlanul új követelésekkel állt elő. Azt is elismerte azonban, hogy az EU nem volt elég nagylelkű a pénzügyi csomaggal.

A jövőt illetően Landaburu úgy vélekedik, hogy a bővítésnek komoly hatása lesz az EU működésére. A főigazgató szerint lehetetlen lesz 27 vagy 30 ország megegyezésére várni ahhoz, hogy előre lehessen lépni kulcsfontosságú területeken. "Ezért lesz valószínűleg szükség egy magcsoportra vagy úttörőkre" - mondta, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a haladni nem akaró országok a többieket is akadályozzák. Landaburu szerint ugyanakkor a nagyobb tagállamoknak továbbra is saját külpolitikára lesz szükségük, az alkotmány életbelépését követően is.