Félnek az új tagok versenyétől

A negyvenórás munkahét újbóli bevezetésére ösztönzi a német munkaadókat a nehézkesen javuló konjunktúra és a közép-európai és ázsiai olcsó bérű országok versenye. Húsz évvel ezelőtt a befolyásos fémipari szakszervezet történelmi vívmánya volt a 35 órás munkahét. Miközben a német ipari munkások azok közé tartoznak, akik a világon a legmagasabb bért és a legtöbb járulékos kedvezményt kapják, több ágazatban számos vállalat a munkahét meghosszabbítását követeli a szakszervezettől, ráadásul emelés nélkül, cserében a leépítésről való lemondásért.

A német állami vasúttársaság (Deutsche Bahn) e héten a legújabbak közé tartozott azzal a tervével, hogy a jelenlegi 38,5 óráról 40-re növeli a heti munkaidőt, azonos bérrel. Viszonzásként nem csökkenti tovább a létszámot. A MAN AG gépgyár tárgyalni kezdett a szakszervezettel a heti munkaidő 35 óráról 38-ra növeléséről. Egyébként elbocsátana.

Negyven évvel ezelőtt a németek átlag 44,56 órát dolgoztak hetenként, de a növekvő gazdasági jólét és az IG Metall, a világ legnagyobb szakszervezete héthetes sztrájkkal kiharcolta, hogy az átlagos munkahét 37,77 óra legyen.

Néhány napja a Siemens AG helyi telefonjavító részlegében elérte a munkahét 35 óráról 40 órára növelését a munkahely biztonsága ellenében. A Németországban 170 000 főt foglalkoztató Siemens azzal fenyegetőzött, hogy tevékenységének egy részét Magyarországra telepíti. A vállalat elutasította a szakszervezet állítását, hogy a következő 10 évben 74 000-rel csökkenteni akarja dolgozóinak számát.

Heinrich von Pierer, a Siemens vezetője állítja, hogy a bajorországi cég fenn akarja tartani németországi munkahelyeit, de az erősödő világversenyben egyes területeken csökkentenie kell a költségeket. Elemzők szerint valóban Bajorország déli része vezet a 40 órás munkahétre irányuló törekvésben, s Edmund Stoiber miniszterelnök a közalkalmazottak munkaidejét is növelni akarja.

A Siemens hadat üzent a németországi munkaszerződések egész rendszerének - értékeli az elektronikai konszernnek a munkaidő növelésére irányuló törekvését az ágazati szakszervezeti szövetség. Az IG Metall második embere, Berthold Huber azzal vádolja a Siemens vezetését, hogy politikai okokból élére állt annak a mozgalomnak, amely a munkaidő általános emelését szeretné elérni, holott ez az eszköz a munkavállalók szerint csupán kivételes esetben alkalmazható. A cégvezetésnek konkrét megoldási javaslatokat kellene kidolgoznia ahelyett, hogy egyszerűen a munkaidő emelését követeli - fogalmaz Huber. Az IG Metall sajtóközleménye szerint a vállalatok indokolatlanul riogatnak a termelés olcsóbb bérű országokba való telepítésével: a külföldi, például kelet-közép-európai gyártókapacitások létrehozása elsősorban a terjeszkedést szolgálja és csak kisebb részben a németországi üzemek kiváltását.