Írország nem fél az új tagoktól
A kormány és a vállalkozói réteg egyaránt abban bízik, hogy az ország gazdasága megrázkódtatás vagy komolyabb veszteség nélkül fogja túlélni az újabb váltást. A gazdasági modellváltás szükségességét a kormány és a vállalkozói réteg a jelenlegi kedvező folyamatok ellenére is látja: a figyelmeztető jelek sorában az élen áll a közvetlen külföldi tőkebefektetések csökkenése és a gyárbezárások szaporodása. Pánikhangulat ennek ellenére sincs, mert ottani remények szerint a gazdaság sikerrel veszi az újabb modellváltást. Ez alkalommal a kelet-európai bérelőnyök miatt kitelepülő üzemek helyébe kell új foglalkoztatási lehetőségeket teremteni, amire a kutatás- és fejlesztésigényes tevékenységek előtérbe állításával vélik meglelni a megoldást. A termelésüket az olcsóbb bérű térségekbe kitelepítő cégek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ami nekik jó, az jó Írországnak is.
Írország - amelyet a Handelsblatt Európa hajdani szegényházaként említ - 1973-ban lett az EU tagja, a gazdasági felemelkedés azonban csak a nyolcvanas években vett lendületet. A munkanélküliség a kezdeti 18-ról a mai 5 százalékos rátára süllyedt, az egy főre eső GDP tekintetében pedig Luxemburg után a második helyre került Írország, tavalyelőtt megelőzve Dániát is.
