Kezdődik a kohéziós útkeresés
Az Európai Parlament brüszszeli üléstermében hétfőtől megrendezendő kohéziós fórum egyfajta tesztnek is tekinthető arról, mi elfogadható a tagállamoknak a bizottsági javaslatok közül - fejtegette lapunk érdeklődésére Balázs Péter, a regionális politikáért a francia Jacques Barrot-val együtt felelős EU-biztos. Az alapkérdés az, hogy jóváhagyják-e a tagállamok a bizottságnak azt az elképzelését, amely a közösségi politikák sorában az eddigi második helyről középtávon az elsőre léptetné előre a felzárkóztatási politikát (megelőzve a közös agrárpolitikát).
Ezt természetesen a költségvetésből jutó források tükrözik, de a vita a kohéziós fórumon is egy helyben fog topogni, ha a nettó befizetők továbbra is csak azt ismételgetik, nem lehet több pénzt adni az EU-költségvetésnek az unió összesített nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékánál, a bizottság (és a nettó haszonélvezők, köztük Magyarország) pedig makacsul az 1,24 százalékos költségvetési forrásigényt emlegeti - hívta fel a figyelmet a biztos. Ehelyett szerinte úgy lehetne előrelépni, hogy a fő hangsúly annak vizsgálatára kerüljön, melyek a közösségi együttműködés szükséges területei, melyek azok a szakpolitikák, ahol jelentős hozzáadott értéke van annak, ha együtt lépnek fel az államok.
Nyilvánvaló, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatok, vagy a terrorizmus elleni fellépés ilyen terület, ezeknél a tagállamok együtt sokkal hatékonyabban tudnak cselekedni, mint külön-külön. A bizottság azt fogja bizonyítani a kohéziós fórumon, hogy a felzárkózási politika is idetartozik, mert ebből kiindulva lehet meghatározni, mennyi pénzt érdemes fordítani rá.
Magyarország a fórumon átadandó úgynevezett reflexiós papírjában azt hangsúlyozza majd, hogy a kohéziós politikának továbbra is az EU egyik fő tervező tengelyének kell maradnia - közölte lapunk érdeklődésére Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke, a fórumra a magyar álláspontot kidolgozó szakértők egyike. Hazánk ennek a politikának semmiféle renacionalizálását (vagyis közösségi források helyett nemzeti forrásokból való finanszírozását) nem tudja támogatni - utalt az elnök a nettó befizető országok körében tapasztalható egyik törekvésre.
Ennek oka, hogy az EU csak akkor felelhet meg a világgazdasági verseny kihívásainak, ha területileg is egységes képet mutat, kisebb regionális fejlettségbeli különbségek jellemzik, mint ma - szögezte le Szaló Péter. Ezért hazánk szerint közös európai eszköztárat kell fenntartani a felzárkóztatásra.
Magyarország összességében nagyon erősen támogatja a bizottság elképzeléseit a kohéziós politika megerősítésére és reformjára, bár a részletkérdések között van olyan terület is, ahol nem ért teljesen egyet a brüsszeli javaslatokkal - szögezte le a Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetője. Ilyen például a támogatási szint kiszámítására szolgáló úgynevezett berlini módszer kérdése, amely főleg a régi tagok között kedvez a viszonylag szegényebbeknek, a most csatlakozott legszegényebb országoknak viszont nem.
