Lendületet kapnak a hazai spin-off vállalatok
A regionális egyetemi tudásközpontokról és a felsőoktatási intézmények regionális integráló szerepéről szóló tanulmányában Imre József és Roboz András kifejti, hogy a tudás alapú társadalomban és gazdaságban felértékelődik a tudás - mint a fejlődés hajtóereje - és minden, ennek létrehozására, átadására, terjesztésére és hasznosítására irányuló tevékenység.
Az Európai Unió lisszaboni és barcelonai csúcstalálkozóinak súlyponti, stratégiai elemét képezte a tudás erősítése, az innováció ösztönzése, az EU - tudáson alapuló - versenyképességének fokozása. Az erőforrások koncentrálását és a hálózati együttműködések erősítését jelzi az európai kutatási térség létrehozásának meghirdetése. Az EU kutatási ráfordításainak a GDP 3 százalékára emelését tűzték ki célul 2010-re, és ennek kétharmadát a vállalati szféra adja. Az EU-feladatok megoldásában való részvétel kihívás a magyar k+f számára is.
A nagy amerikai tudásközpontokon kívül - mint amilyen a közismert Szilíciumvölgy, a nagy Boston környéki egyetemek körül kialakult high-tech hálózat, vagy a három észak-karolinai egyetemváros alkotta háromszög (North Carolina Research Triangle) - az Európai Unió országaiban is több olyan hálózat működik, amely Magyarország számára is példának tekinthető. Ilyen többek között a Rhône-Alpes régió, a Grenoble környéki egyetemek (elsősorban a ma már "szupranacionális diplomákat" kiadó Université de Grenoble) összefogása. Ennek létrehozásában kiemelkedő szerepe volt Hubert Dubedout atomfizikusnak, mert az ő 18 évi grenoble-i polgármestersége alatt fejlődött ki a város innovációs infrastruktúrája. A régió költségvetésének csaknem a felét költi oktatási-képzési-kutatási programokra (ennek megfelelően a kormányzat is jelentős finanszírozóként tud fellépni), és fontos szerepe van egyéb nemzeti és európai k+f források odavonzásában is.
A patinás oxfordi és cambridge-i egyetemeken a high-tech spin-off tevékenység évszázados hagyomány. Oxbridge a kelet-angliai kedvező üzleti klímának és az alkalmazásoktól soha nem idegenkedő kutatásoknak köszönheti gyors fejlődését. Az egyetem-ipar kapcsolatok építésében fontos szerep jut a laza, college-rendszerű egyetemi szervezésnek, valamint a szellemi tulajdonjogok kezelésének is: az IPR többnyire a kutatóknál marad.
Nemzetközi tapasztalatok szerint egy régióban kialakuló, tudáson alapuló, high-tech együttműködés csak akkor hatékony és életképes hosszú távon, ha ez a szerveződés az egyetem körül, az egyetemi tudásbázisra épülve indul meg - állapítja meg a szerzőpáros. A vállalatok akkor helyezik az egyetemi kampuszok közelébe, illetve vonzáskörzetébe kutató-fejlesztő egységeiket, ha fejlett a tudásbázis, magasan képzett, mobilis az emberi (tudományos, üzleti) erőforrás, valamint megbízható alap-infrastruktúra áll rendelkezésre. A magyar nemzeti innovációs rendszer fejlődéséhez alapvetően szükséges a tudásbázis minőségi továbbfejlesztése, az új tudományos eredmények hasznosítása, valamint a tudományos és a vállalati szféra együttműködésének erősítése nemzeti és regionális szinten. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában, az együttműködések koordinálásában fontos szerepük van a felsőoktatási intézményeknek. Ezek regionális szerepének hazai politikai súlyát a kormányprogram is kiemeli, amely szerint: "Célunk, hogy a felsőoktatási intézmények - regionális tudásközpontokként működve - székhelyük, illetve az adott régió meghatározó tényezőivé váljanak".
Az állam szerepe - a kedvező gazdasági környezet és szabályozás kialakítása mellett - a szakmai koordináció és az ösztönzés (támogatás, finanszírozás). A tudásközpontok kiépítéséhez, működtetéséhez, fejlesztéséhez a források többcsatornás támogatási rendszerekből érhetők el. A finanszírozás alapvetően fontos eleme a helyi, a saját erőforrások mobilizálása. A jelenlegi állami k+f és innovációs támogatási rendszer sokszínű, tartalmazza azokat az elemeket, amelyek egy regionális tudásközpont működésének segítéséhez szükségesek. Elsősorban az OM k+f pályázatai nyújtanak kutatás-fejlesztési, innovációs támogatásokat (alkalmazott k+f pályázat, kooperációs kutatóközpontok, k+f kutatóegységek létrehozása, k+f műszerbeszerzések támogatása, a k+f emberi erőforrásainak fejlesztése, új - spin-off - vállalkozások létrehozása). A GKM vállalkozásösztönzési pályázataiban is találhatók innovációs elemek (technológiai park, inkubátorház). Az egyetemi tudásközpontok, illetve a tudásközpontok keretében benyújtott pályázatok a különböző rendszerekben prioritásként kezelhetők.
A regionális források innovációs célú mobilizálásában szerepük van az EU PHARE-pályázatainak és az OM regionális pályázatainak. Az EU strukturális alapok forrásai a hazai társfinanszírozással együtt jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs források.
Most - az Európai Unióba való belépésünk idején - tehát a tudásközpontok részei a hazai régiók innovációs stratégiáinak, elkötelezettségük adott. Néhány egyetem, illetve régió - mint például a Miskolci Egyetem Innovációs és Tudományos Park - már elkezdte a szervezőmunkát, idő és támogatás kérdése, hogy megszülessenek az első eredmények. (VZs)
