Már négymilliárd forint vár az innovátorokra

Vita folyik mellékletünk hasábjain a vállalati innováció ösztönzésével, az állam ezzel kapcsolatos szerepével, az egyetemek és kutatóik mozgásterével összefüggő kérdésekről. Mai számunkban Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára fejti ki nézeteit uniós csatlakozásunk innovációs kérdéseiről, ezen belül is a készülő innovációs törvényről, továbbá az ez év elejétől befizetendő innovációs járulékról.

Az innovációs alap révén összefogással és koncentráltan kívánjuk serkenteni az innovációt. A kormány minden, a vállalatok által befizetett forinthoz még egyet hozzátesz. Az így létrehozott alap pályázatok révén támogatja az alkalmazott kutatást és fejlesztést. Ez ösztönzi a vállalatok innovációját, hiszen a pályázati pénzekkel és saját lehetőségeikkel együtt komoly pénzt fordíthatnak innovációra. Érdekeltségüket növeli az is, hogy ahol folyik kutatás-fejlesztés, az arra fordított kiadás levonható a befizetendő járulékokból. Örömmel töltött el, hogy az első negyedévi befizetések meghaladták a 4 milliárd forintot, ráadásul ez az összeg határidőre meg is érkezett. Ez azt jelzi számomra, hogy a vállalatok az innovációs járulékot új lehetőségnek ítélik meg, és szeretnének minél hamarabb újra pénzt látni belőle, sikeres pályázataik útján. A kormány ehhez kívánt hozzájárulni azzal, hogy az alap felhasználásáról szóló szabályokat a múlt szerdán meghatározta. Pályázati úton, a kutatási eredmények gazdasági hasznosulását kívánjuk elősegíteni.

Fontos, hogy az állami intézményrendszer pályázatokkal segítse a vállalatokat és hatékony kapcsolatot alakítson ki a kutatást végzők és alkalmazók között. A rendezvényen Czinege Imre, a győri Széchenyi István Egyetem rektora is felhívta a figyelmet az egyetemek és a vállalatok közötti szoros együttműködésre, hiszen csak így leszünk képesek versenyben maradni, mondjuk, az osztrák innovációs beruházásokkal. Mi is pontosan azért kezdtük el szervezni a tavalyi évben az innovációs road-show-t, hogy kialakuljanak ezek az együttműködések. Azért jártam végig az országot, mert hiszem, hogy a nagyobb egyetemek körül kialakuló innovációs és ipari parkok, tudáscentrumok jelenthetik az innováció, a kutatás-fejlesztés regionális hálózatának alapjait.

Ami az egyetemeket illeti, én szövetségeseket keresek. Szövetségeseket és hatékony megoldásokat.

A teljes hazai innovációban, ezen belül az egyetemi kutatás rendszerében is szemléletváltásra van szükség. Ez a folyamat megindult. A kormány nagyon sokat tett ezért: létrejött és újra önálló és független a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal; az innovációs alap pénzforrásai, a bürokráciától mentes, a k+f menedzselésével foglalkozó regionális innovációs rendszer folyamatos kialakítása támogatókra talált mind a vállalati, mind az egyetemi szektorban. Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora is azt mondta egy nyilatkozatában, hogy szükséges az átalakulás az egyetemeken; meg kell szüntetni a belterjességet. Rávilágított - és ezzel mélységesen egyetértek -, hogy az egyetemek minőségét a kibocsátott áru mutatja: a találmányok, szabadalmak, valamint a szakemberek, amiket és akiket értékesíteni lehet a tudás nemzetközi piacán. Korunkban rendkívül felértékelődött a kutatási eredmények használhatósága. Már Gábor Dénes is csak azt követően kapta meg a Nobel-díjat 1971-ben, amikor negyedszázad után alkalmazhatóvá vált az általa (az elektronmikroszkóp felbontóképességének javítására) kidolgozott módszer, a hologram, mely azután új utat nyitott a társadalmi, gazdasági hasznosulás számos területén az informatikától a művészetekig.

Az alapkutatás, egyáltalán az új ismeretek megszerzésének képessége nemcsak fontos, de alapvető jelentőségű. Ha nincs igényes, korszerű közép- és felsőfokú oktatás, a tudás alapú társadalom víziója délibáb marad. Ebben természetesen egyetértek a BMGE professzoraival, akik ezt hangsúlyozták a melléklet legutóbbi számában.

Ám az ország versenyképességét a gazdaság teljesítménye adja. Magyarország számára a magas hozzáadott értéket képviselő fejlesztés, gyártás a kiugrási pont. Az, hogy a tervek szerint az uniós csatlakozás után sokmilliós beruházással az Audi fejlesztőüzemet hoz Magyarországra; az, hogy a kanadai székhelyű Zenon Magyarországra hozza kutatás-fejlesztési részlegét; vagy az, hogy magyar szakértők dolgoznak a Nokia-termékek fejlesztésén.

Fontos előrelépésnek tartom azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia saját intézményrendszerét felülvizsgáló elemzésében komoly eredményként értékeli, hogy bár korábban elsősorban alapkutatásokkal foglalkoztak, mára megnőtt az alkalmazott kutatások szerepe az intézményen belül. Pontosan ilyen szemléletváltásra van szükség, amihez jó időpont az európai uniós csatlakozásunk.