Megreformálják a hazai közszolgálatot
Ha a kormány az év végéig elfogadja a tervezetet, akkor jövő év július elsejével hatályba léphet a közszolgálatot megreformáló törvény. Többen komoly elbocsátásoktól, a bérrendszer befagyasztásáról, illetve a fegyveres rendészeti szervek korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségének megszüntetésétől félnek.
Senki nem veszíti el a szerzett jogait - cáfolta a rémhíreket Vadász János közszolgálati kormánymegbízott, a brit nagykövetség és a közszolgálati reform kormánymegbízotti hivatal által szervezett konferencián.
A törvény bevezetése után várhatóan 6-8 év alatt lehet racionalizálni és versenyképessé tenni a közszolgálatot. Lehetnek elbocsátások, bár Vadász János szerint a közszférában dolgozó mintegy 800 ezer ember foglalkoztatottsága (21-23 százalék) alatta van az uniós szintnek (24-25 százalék). A kormánymegbízotti hivatal június 20-ig három verzióban ad javaslatot a gazdasági kabinetnek a közszolgálat átalakítására, egy olyan teljesítményértékelési rendszer bevezetésére, ami a hierarchia minden szintjén befolyásolná a kereseti lehetőségeket.
A tervek szerint az egységes közszolgálati bértáblából az eddigi 100 százalék helyett csak 65 százalékot kaphatna a munkavállaló, 15 százalék lenne a szakmai pótlék mértéke, míg a kereset 20 százalékát a teljesítmény határozná meg. Vadász János kérdésünkre elmondta, a teljesítményeket a felső és a közvetlen vezető, a szakma, az érdekképviselet, sőt az ügyfél is értékelni fogja. A magyar közszolgálat átalakítása csak akkor lehet sikeres, ha meg akar felelni az ügyfélelvárásoknak, ha a rendszerek kevésbé hierarchikusak, a vezetői stílusok pedig kevésbé autokratikusak lesznek - állította a konferencia sajtótájékoztatóján Dennis Battle, az angol miniszterelnöki hivatal főtanácsadója. Véleménye szerint a közszolgálati vezetők kommunikációs, interperszonális és motivációs készségét kell elsősorban fejleszteni.
