Megugró tőkebeáramlás

Kedvező lökést adott az idei uniós csatlakozás a külföldi működőtőke- (FDI-) bevonásban: csak az ITDH közreműködésével 245 millió euró invesztícióról született kedvező döntés - tudtuk meg Spányik Péter megbízott vezérigazgatótól. Kiss Péter kancelláriaminiszter egy televíziós adásban arra emlékeztetett, az első két hónapban 580 millió eurót ruháztak be külföldiek, nyolcszor annyit, mint tavaly az első negyedévben. Olyan tendenciáról van szó, amely már tavaly az év második felében elkezdődött - véli Kiss. Spányik szerint az unióba való belépéssel együttjáró élénkülés - a többi között cégfelvásárlások, új vegyesvállalatok alapításának formájában - pár évig ki fog tartani.

A végeredményt tekintve hasonlóan látja a helyzetet az Economist Intelligence Unit, ám mással indokol. A kutatóintézet úgy látja, középtávon évi átlagosan 3,5 milliárd dollárnyi FDI bevonására számíthat Magyarország, bár megkopott korábbi versenyképessége. Mindez az újabb reformoknak, az elmúlt időszak jó ütemű növekedésének, s annak köszönhető, hogy a gazdaság előbbre került a hozzáadott értéket előállító versenyben. A prognózis épít az üzleti környezet besorolásának legfrissebb eredményére, amely tizenkét szempont talapján rangsorol hatvan országot. Ebben Magyarországot a 2004-2008 közötti időszakban eggyel jobb helyre várják, mint 1999-2003-ban. A tizenkét részmutató közül csak négyben várnak romlást. Hátrébb kerül Magyarország a piaci lehetőségek, az FDI-politika, a finanszírozás és a munkaerő-piaci helyzet tekintetében.

Ez egybevág Spányik tapasztalataival. A potenciális befektetők az egyik gátló tényezőként emlegetik a szakember- és munkaerő-problémát. Hogy nincs elegendő szakképzett dolgozó, s ugyan egyes régiókban lenne munkaerő, ám nem azon a szinten és minőségben, mint szükséges lenne. Kritizálják a nyelvtudás hiányát, s a túlzott bürokratizmust is (például nehézkes az építési vagy a tartózkodási engedélyek megszerzése). Sok a panasz a bérre rakódó terhek magas szintje s a helyi iparűzési adó rendszere miatt is. Felróják, hogy hiányzik a gazdasági jogszabályi környezet kiszámíthatósága, s hogy még az odaítélhető támogatások sem mindig állnak rendelkezésre. Már márciusban elfogyott például a munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújtható támogatás kerete, s nem is várható, hogy az idén újratöltik a kasszát. (Még szerencse, hogy például a magyarországi német cégek csak 42, illetve 34 százaléka számára szempont a befektetési döntésnél az alacsony munkaerőköltség, illetve az alacsony adók - mint az a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felméréséből kitűnik.)

Ennek ellenére az ITDH közreműködésével az eddigi idei 16 kedvező befektetői döntés eredményeként több fázisban beérkező mintegy 245 millió eurónyi invesztíció több mint kétezer új munkahelyet teremt. Egyértelmű tendenciaként rajzolódik ki az egyes projektek értékének mérséklődése, ami összefügg a regionális szolgáltató központok létesítését eredményező beruházások felfutásával; azok ugyanis átlagosan 3-5 millió euróból valósulnak meg, ám kvalifikált munkahelyeket szép számmal teremtenek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének ipari termelő projektek, illetve, hogy ne lenne esély nagyobb beruházásokra is. A relációs összetételben közel sincs ilyen változás, továbbra is főként az Európai Unió tagországai (mint a franciák, az írek), Észak-Amerika és Ázsiából Japán és Dél-Korea a legaktívabb a magyarországi tőkebefektetések terén.