Összeült a "nagy bizottság"
A február 10-én közzétett európai bizottsági javaslatra eddig született reakciók értékelése, a további lépések mérlegelése volt az új tagországok képviselőivel - köztük Balázs Péterrel - immár 30 tagúra bővült Prodi-bizottság első hivatalos ülésének témája. A pénteki eszmecserén konkrét számokról nem esett szó; az ülés legfontosabb végkicsengése - miként egy bizottsági bennfentes utóbb summázta - az volt, hogy Brüsszel nem hátrál!
Emlékezetes, hogy a következő közös költségvetési időszakra vonatkozó februári javaslat a 2007-től kezdődő hét esztendőben éves átlagban a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,14 százalékát szánná kifizetésekre. Ez ugyan a kiadások jelenleg érvényes felső határa, a GNI 1,24 százaléka alatt marad, ám lényegesen felülmúlja a hat nettó befizető tagország (Ausztria, Francia-, Német-, Svédország, Hollandia és Nagy-Britannia) által szorgalmazott egyszázalékos maximumot.
A bizottsági újítás nem csak ebben nyilvánul meg. Szakítva az eddigi költségvetési felosztással, három fő célra összpontosítaná a kiadások jó részét: a fenntartható fejlődésre (beleértve a gazdasági növekedést és a munkahelyek teremtését), az állampolgárok jogainak és biztonságának szavatolására és az EU világpolitikai súlyának növelésére. Brüsszel e politikai prioritásoknak megfelelően alakította át a büdzsé szerkezetét is, megszüntetve például a mezőgazdaság önálló költségvetési fejezetét.
A februári javaslat, miként az várható volt, jelentősen megosztotta a tagországokat. A hatok minden létező fórumon kitartottak véleményük mellett (amelyet értesüléseink szerint Szlovénia és a jelenlegi soros elnök, Írország is támogat). Ezzel szemben az eddigi - valamint a leendő - kedvezményezettek a bizottsági elképzelést pártolják, esetenként kevesellve is az abban foglaltakat (különösen ami a felzárkóztatásra szánt kohéziós alapokat illeti).
A pénteki ülésen döntés született arról, hogy júliusra szakmai anyagot készítenek, amivel alátámaszthatják a bizottsági koncepcióban vázolt finanszírozási igények szükségességét. Az ezt előkészítő csoportok egyikében Balázs Péter is benne van, hiszen a kohéziós politika is erőteljes költségvetési kihatású tételnek számít.
