Szellemi kalózkodás világszerte

Továbbra is aggályosnak tartja Magyarországon a szellemi tulajdonjogok védelmének egyes aspektusait az amerikai kormányzat. Az Egyesült Államok kereskedelmi főmegbízottja (USTR) által kiadott legfrissebb erről szóló jelentésben hazánk - több más új EU-tagországgal együtt - továbbra is a legenyhébb fokozatnak számító figyelőlistán szerepel. A kiemelt figyelőlistáról az adatvédelem terén elért eredményeknek köszönhetően tavaly levették Magyarországot az amerikai hatóságok, ám a mostani jelentés hangsúlyozza: továbbra is finomítani kell az adatvédelmi törvényt, a szabályozó hatóságok és a szabadalmi hivatal közötti együttműködés javításával elejét kell venni a szabadalmi jogsértéseknek, míg a rendőrségnek, az ügyészségnek és az igazságszolgáltatásnak hatékonyabban be kell tartatniuk a törvényeket. A szerzői jogi törvények korszerűsítése terén például dicséretesnek nevezi Washington a magyar eredményeket, ám a törvény betartatása értékelésük szerint tág teret ad a kalózkodásnak.

Az EU egésze ennél eggyel súlyosabb kategóriába került, a fokozott figyelőlistán szerepel az idén. Ezt azzal indokolja az USTR, hogy Brüsszel továbbra is érvényben tartja az élelmiszerek földrajzi eredetvédelmére vonatkozó, amerikai vélemény szerint diszkriminatív rendelkezéseket, jóllehet azokat a WTO előtt is megtámadta az USA. Aggályos az is, hogy több tagország továbbra sem alkalmazza a biotechnológiai újítások védelméről szóló uniós direktíva előírásait - teszi hozzá a jelentés.

A szellemi tulajdonjogok megsértése szempontjából persze nem az unió az igazán szűk keresztmetszet. Mint a jelentés kiemeli, egyre nagyobb problémát jelent a márkás termékek hamisítása, amiben ázsiai és latin-amerikai országok, valamint Bulgária és Oroszország jár az élen. Az amerikai cégeknek becslések szerint évi 200-250 milliárd dollár veszteséget okoznak a kalózok. A Bush-adminisztráció különösen aktívan lép fel Kínával szemben, amely a kalóztermékek egyik legfőbb exportőrének számít. Ukrajna ugyanakkor az optikai médiumokat érintő kalózkodás fellegvárának számít; Washington szerint az ukrán kormány hosszú évek óta nem tud eredményt felmutatni a video-, CD- és DVD-kalózkodás elleni küzdelemben, így továbbra is fennmaradnak az ukrán termékekre 2002 januárjában bevezetett, 75 millió dollár értékű kereskedelmi szankciók.