Vita az üzletrészkedvezményről
Elnapolta a döntést a kormány a mezőgazdasági szövetkezetek "államosított" üzletrészeinek értékesítéséről, mivel az előterjesztő PM és FVM nem jutott egyezségre a koncepcióról, és a elképzeléseiket az érdekképviseletek is vitatták - tudtuk meg. Értesüléseink szerint tegnap folytatódtak az egyeztetések, hogy az eladási terveket a gazdasági kabinet, illetve a kormány a jövő héten véglegesíthesse.
Mint ismert, még az Orbán-kabinet határozott úgy, hogy a Magyar Fejlesztési Bank az üzletrészeket az 1992-es vagyonnevesítéskori névértékén vegye meg az úgynevezett kívülálló tulajdonosoktól és a nyugdíjas szövetkezeti tagoktól. A vásárlást a kormányváltás után az ÁPV folytatta. Az állam máig 64,5 milliárd forintnyi üzletrészt vett meg, amelyből 22,8 milliárdnyi a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt lévő gazdaságoké, 41,7 milliárd forint a működőké volt. Előbbiek üzletrészei értéktelenek, így a mai eladási tervek a működő szövetkezetek "papírjait" érintik.
Az értékesítésről 2002-ben kormányhatározat született, de az ügyben nem történt semmi. Nem folytatódott az üzletrészvásárlás sem, amelynek - a kormány vállalásai szerint - a mintegy 35 milliárd forintnyi aktív szövetkezeti tagi tulajdonra kellene kiterjednie. Úgy tudjuk, az eladás most azért került "hirtelen" napirendre, mert a tervek kidolgozását Medgyessy Péter miniszterelnök a közelmúltban kifejezetten megsürgette. A munka gyorsításához a tárcák gyors kompromisszumra törekszenek - tudtuk meg.
Már biztosnak tűnik, hogy az eladási feltételek eltérnek majd a 2002-es határozatban rögzítettektől, mivel az uniós csatlakozás miatt kedvezményes, támogatott hitel nyújtására nincs mód. Nem lesz árveréses licit és részletfizetési lehetőség sem, a vevői körből pedig kiesnek az alkalmazottak és a gazdaságok által integrált termelők. Így az állam az üzletrészeket a szövetkezeteknek, illetve azok tagjainak ajánlja fel egyszeri, kedvezményes megvásárlásra.
Tegnapig vitatott volt ugyanakkor az ajánlati ár meghatározása, amely valamilyen módon a jegyzett és a saját tőke arányától függene. A PM és az FVM a vásárláshoz is eltérő mértékű kedvezményeket nyújtott volna. A pénzügyi tárca eredetileg 30 százalékos engedményt tervezett, ha a vevők az árat készpénzben, egy összegben, legkésőbb december 31-ig kifizetik (VG, 2004. május 7.). Ezt időközben 20 százalékkal növelte volna, ha a szövetkezetek 2005-2007 között a kedvezmény teljes összegét további - tagi, vagy más tulajdonban lévő - üzletrészek megvételére fordítják. Az FVM viszont 50+30, vagyis 80 százalékos engedményt tartott volna indokoltnak. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a szövetkezeteknek mekkora értékű újabb üzletrészt kellene megvenniük.
Információink szerint az ÁPV az értékesítést egyre sürgetőbbnek tartja, mivel az eddigi vásárlásokat végző, saját tulajdonában lévő Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. hamarosan elveszti saját tőkéjét az üzletrészek értéktelenedése és a magas kamatok miatt. A kft.-nek összesen 24,5 milliárd forintnyi MFB-hitele van, amelynek éves kamata 2-3 milliárd forint. Továbbra is kérdéses ugyanakkor, hogy az eladásokból mekkora bevétel folyhat be. Az ÁPV mindenesetre úgy számol, hogy a működő szövetkezetek államosított üzletrészértéke 28-29 milliárd forintban állapítható meg, ami 50 százalékos fizetési kedvezménynél 14 milliárdot, 80 százalékosnál 6 milliárdot hozhatna. Ebből azonban a hiteleket legfeljebb részben lehetne törleszteni, és nem térülne meg az a 20 milliárd forint sem, amelyért az ÁPV az üzletrészeket az MFB-től a kormányváltás után átvette.
A tárcáknak ismét át kell dolgozniuk a javaslataikat
Több mint 40 milliárd forint szövetkezeti üzletrészt adna el
a kormány, de a viták miatt az agrár- és a pénzügyi tárcának át kell dolgoznia a javaslatokat. A vásárlók 50-80 százalék közötti kedvezményt kapnak, ha további üzletrészeket is vesznek. Hazafi László-->
