Decemberben kezdődhet meg a gazdák kifizetése

A napokban közzétett FVM-rendeletek immár egyértelművé tették a közvetlen agrártámogatások magyarországi rendszerét és lebonyolítását, miként megvan a hivatalos uniós visszaigazolás az egységes terület alapú kifizetések lehetséges mértékéről is (Magyar Közlöny, május 15.). Ez utóbbi a közvetlen EU-támogatást megfejelni hivatott nemzeti kiegészítések esetében két héten belül esedékes, ám bizottsági jelzések szerint nem várhatók nehézségek e fronton sem.

A kettő közül mindenesetre egyszerűbb a helyzet a közvetlen EU-pénzek kifizetésénél. A csatlakozási szerződés kínálta opciók közül a magyar kormány azt a hároméves rezsimet választotta, amely a gazdák által végzett tevékenységtől függetlenül, közvetlenül a mezőgazdasági területek nagyságára vetítette a támogatások mértékét. Ennek keretében évi 305,8 millió euróban (mintegy 80 milliárd forintban) rögzítették az ilyen célra költhető pénzek összmeny-nyiségét, ami annak feltételezett végösszege, amennyit a magyar gazdák a közös agrárpolitika jelenlegi rendszerében kapnának, ha valamennyi területen minden rendelkezésükre álló kvótát kihasználnának.

Ezt az úgynevezett "nemzeti borítékot" osztották le a bizottsági részről elismert 4,355 millió hektáros mezőgazdasági területtel, amelynek végösszege a hektáronkénti 70,22 eurós támogatási ráta. Valójában ez az összeg változhat, mivel az említett 4,355 millió hektár becslésen alapszik, és ettől a ténylegesen bejelentkező gazdaságok területének összege eltérhet.

Speciálisan magyar adottság még, hogy az egyszerűsített kifizetési rendszert választott nyolc új tagállam közül Magyarország az egyetlen, ahol a támogatható minimális birtokméretnél külön szabályozással éltek a zöldség- és gyümölcsültetvények esetében. Elvben Ciprus kivételével mind a nyolc országban egyhektáros a még támogatható minimális birtoknagyság, ám a magyar kormány külön támogatási lehetőséget járt ki azon gazdák számára, akiknek legalább 0,3 hektáros zöldség- vagy gyümölcsültetvényük van.

Mindehhez képest sok hónapos tárgyalást igényelt annak tisztázása, milyen feltételek mellett élhet a magyar kormány a csatlakozási szerződésben az átmeneti időszakra kialkudott nemzeti kiegészítési fizetések lehetőségével. Emlékezetes, hogy a szerződés csupán azon szektorokban tesz lehetővé ilyen - nemzeti büdzséből származó, maximum további 30 százalékos (tejágazatban 60 százalékos) - megfejelést, amelyek az EU közös agrárpolitikai alaprendszerében is támogatásra jogosultak lennének. Az már külön alku tárgya volt, hogy az állattartók lehetséges támogatása ne csak "terület alapú" számításon alapuljon, hanem a százszázalékos támogatásban részesülő uniós tenyésztők rátáját is figyelembe vehessék.

Hosszas egyeztetés után ebből alakult ki az az elvi struktúra, amelyben egyfelől felmérték, hogy például szarvasmarhatartásra mennyi lenne a lehetséges - 55 százalékos - támogatás nagysága, másfelől meghatározták, hogy a magyar kvótában biztosított marhaállományt - átlagos állatsűrűség mellett - mekkora legelőterületen tarthatják. Az utóbbira jutó - országos szinten számolt - terület alapú támogatást leosztották az állatállományra, majd az így egy marhára jutó közösségi támogatást kerekíthetik fel nemzeti költségvetésből a "normál" uniós támogatás 55 százalékáig.

További elhúzódó vita tárgya volt még, hogy mi legyen a jogosultság pontos kritériuma. Bizottsági részről itt nagyon határozottan ragaszkodtak a mindenkori feltételek sérthetetlenségéhez - például az állatsűrűség meghatározásakor -, s értesülések szerint Brüsszel e téren csak minimális engedményekre volt kapható.

Mindezek ismeretében a Világgazdaság információi szerint magyar részről eredetileg tíz olyan terméksémát dolgoztak ki, amelynél a kormány nemzeti kiegészítéssel óhajt élni. Ezek - a szántóföldi növények, a rizs, a (Virginia és Burley) dohány mellett - a húsmarhát, a hústehenet, az extenzív szarvasmarhatartást, a tejágazatot, valamint az extenzív juhászatot, külön beleértve az anyajuhokat és jerkéket. Mindegyik esetében kiszámolták az optimális esetben alkalmazható maximális támogatás nagyságát, majd az egyes rezsimeket jóváhagyásra bemutatták az Európai Bizottságnak. Értesülések szerint ez utóbbi formális megszületése várható június első napjaiban (legkésőbb június közepére), de az idő rövidségére való tekintettel a bizottság tartalmilag elfogadhatónak tartotta azt. A rendeletben nem szereplő másik öt terület számára az uniós csatlakozás előtt megkötött gazdamegállapodás alapján már fizettek ki támogatásokat. Mindez nem zárja ki, hogy az agrártárca 2005. június 30-ig újabb jogcímeken hirdessen meg kiegészítő támogatásokat.

Ugyancsak június 15-ig szól a határideje az egyéni gazdák lajstromba vételének, amit követ majd a lejelentett agrártevékenység ellenőrzése. Ha eltérést tapasztalnak, korrekciót fognak kérni a gazdától, ha nem volt probléma, akkor elvben decemberben megkezdődhet az első közvetlen kifizetések megkezdése.