Diplomás munkanélküliség
Általában véve is nő a regisztrált állástalan diplomások száma, ám az adatok azt jelzik, a pályakezdők helyzete a legroszszabb. A regisztrációba be-, illetve onnan kikerültek forgási sebessége is lassulóban: 2001-ben 134 nap alatt sikerült egy felsőfokú végzettségű szakembernek elhelyezkednie, 2003-ban már 168 nap kellett hozzá.
Egy tegnapi szakmai fórumon arról is szó esett, hogy még csak most kezdődik a diplomás munkanélküliség problémája Magyarországon. A tavalyi a fordulat éve volt, ekkor ugrott ugyanis meg a felsőfokú végzettségűek regisztrált száma a munkaügyi központokban. A következő 3-8 év további kihívásokat tartogat- mondta Vass István, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója a diplomás munkanélküliség problémáiról tartott konferencián.
A szakmai rendezvény elsősorban a fővárosban érzékelt nehézségekre koncentrált, mivel a budapesti munkaügyi központoknál regisztrált diplomás munkanélküliek aránya 2003-ban már meghaladta a 11 százalékot (5 százalékponttal meghaladva az 1998-as adatot). A vidéki helyzet ma ennél lényegesen jobb, 6 százalék körüli a diplomások állástalansági rátája.
A nagyobb elhelyezkedési esélyek, a jobb kereseti lehetőségek s a növekvő képzési kínálat is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt tíz évben kétszeresére nőtt a felsőfokú végzettségűek száma - állította Pirisi Károly, az Állami Foglalkoztatási Hivatal igazgatója. A szakember a hazai helyzet analógiájára a svéd helyzetet említette. A 80-as évek végén 10 százalék fölé kúszott Svédországban a munkanélküliség, így a pályaorientáció során mindenkinek azt javasolták, menjen egyetemre, tanuljon. Tavaly pedig már azt tanították a svéd munkaügyi központok tréningjein, hogyan lehet egy önéletrajzot úgy megírni, hogy ne derüljön ki belőle, a jelöltnek felsőfokú végzettsége van, illetve túlképzett az adott pozícióhoz. A foglalkoztatási hivatal igazgatója szerint Magyarországon elsősorban nem a diplomások száma okozza a legfőbb gondot, hanem a jól képzett szakmunkások hiánya.
Ezt erősítette meg Kissné Spira Veronika, a fővárosi közgyűlés oktatási bizottságának tagja is, aki kérdésünkre elmondta, a közép-magyarországi régióban 14-15 százalékos munkaerőhiány van. Elsősorban ács, hentes, szabó, hegesztő, pék, szakács, állványozó, forgácsoló munkakörökbe várják a régióban a jól képzett szakembereket.
Jelenleg is jellemző, hogy több, középfokú végzettséghez kötött pozíciót is diplomások látnak el, csak hogy munkához jussanak - osztotta meg tapasztalatait Vass István. Hamarosan foglalkoztatáspolitikai stratégiának kell arról születnie, hogy kik legyenek a jelenlegi támogatási rendszerek kedvezményezettjei. Kérdésként merül fel, hogy az idősebb diplomás munkanélküliek élvezzenek-e leginkább támogatást, vagy a nők, illetve a férfiak, esetleg a humán-, vagy a reálvégzettségű diplomás állástalanok. A Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatója szerint elsősorban a pályakezdő diplomásokat kell támogatni, csak így kerülhető el, hogy ne tartós munkanélküliként kezdjék "pályafutásukat".
Szakemberek lépéseket sürgetnek a helyzet kezelésére Egyre nagyobb problémát okoz a munkanélküliség a diplomások körében. Már olyan tréninget is hirdetnek, amely azt tanítja, hogyan készítsük el úgy önéletrajzunkat, hogy ne derüljön ki felsőfokú végzettségünk. Koczó Ildikó-->
