Döntés a Natura-földekről
Hamarosan szavaz az Országgyűlés a Natura 2000 területek kijelöléséről. Ezzel elhárul az akadály az elől, hogy Magyarországon is létrehozzák az európai uniós természetvédelmi területek hálózatát. A természetvédelmi hatóságok már befejezték a Natura 2000-hez csatolandó területek feltérképezését; 1,9 millió hektár föld kerülhet be a közösségi természetvédelmi rendszerbe. Ennek közel fele eddig is védett terület volt, a fennmaradó egyharmada érzékeny természeti terület - többségében erdő -, a maradék 700 ezer hektár nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt álló terület.
A Natura 2000 területek kijelölésével a védett területek aránya 9-ről 21 százalékra nő. Az védelem alá kerülő helyek pontos listáját nem a természetvédelmi törvény, hanem egy kormányrendelet tartalmazza majd. Ennek tervezetét a KVM szakértői elkészítették. Eredetileg már május 1-jére végezni kellett volna a közösségi természetvédelmi hálózat felállításával.
Ugyancsak a kormányrendelet tartalmazza majd, hogy a Natura 2000 területeken gazdálkodóknak milyen korlátozásokat kell bevezetni, illetve milyen kompenzációra számíthatnak ennek ellentételezéseként. A tervek szerint a gazdálkodók két lehetőség közül választhatnának: egyszeri - hektáronként várhatóan 30 ezer forintos - kártalanításra, vagy úgynevezett tájgazdálkodási támogatásra tarthatnak majd igényt. Mindenesetre a KVM azt szeretné, ha az érintettek többsége az utóbbi mellett döntene, mivel az egyszeri kártalanítás nem ösztönzi a gazdálkodás fenntartását. Ezzel szemben a - nagyobbrészt európai uniós finanszírozásra épülő - tájgazdálkodási támogatási programok ösztönző rendszerként működnének azzal a céllal, hogy a terület tulajdonosait az adott növényi kultúra, vagy állattartás fenntartásában tegyék érdekeltté. (NIG)
