Éles harc a határügynökségért

Az ügynökség helyszínéért hivatalosan öt ország van versenyben, Magyar- és Lengyelország mellett Észtország, Málta és Szlovénia. Lapunk értesülései szerint azonban a csata gyakorlatilag Budapest és Varsó között zajlik, s a téma a színfalak mögött folyamatos egyeztetések tárgya. Hazánk továbbra is úgy készül, hogy az ügynökség végleges helyszíne Adyligeten lesz, mivel ez a legjobb helyszín. A lengyel fél azonban igen erős lobbitevékenységet végez. Magyarország többek között azzal érvel, hogy az EU külső határának leghosszabb szakasza hazánkra esik, s mivel négy szomszédunk is az unión kívül van, a nem EU-tag szomszédok számában is miénk az elsőség. A lengyelek szerint azonban övék a leghosszabb külső határ, mert ők beleszámolják a tengeri szakaszokat is. Ráadásul arra is lépten-nyomon felhívják a figyelmet, hogy a magyar-román szakasz Románia 2007-es csatlakozása után EU-n belüli határnak minősül majd.

Abban már gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy január 1-jétől ideiglenes jelleggel Brüsszelben áll fel az ügynökség. Ez teljesen normális, számos más ügynökség esetében is előfordult már, hogy átmeneti brüsszeli főhadiszállással kezdte meg tevékenységét, s csak később, politikai döntés keretében jutott új, végleges székhelyhez - fejtegette lapunknak egy európai bizottsági forrás. Értesüléseink szerint azonban hazánk éppen attól tart, hogy a döntés végül politikai alapon születik meg, nem pedig szakmai szinten, ahol a magyar helyszín előkészítettsége jobban érvényesülhetne a lengyelek nagyobb politikai súlyával szemben.

Az ügynökség felállításával kapcsolatos hivatalos üléseken egyelőre azonban nem a helyszín, hanem a hatáskör egy apró szelete áll a viták homlokterében a nagyköveti tanácsban. Madrid ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a Gibraltár és Spanyolország közötti határra ne terjedjen ki az ügynökség mandátuma, noha az az uniós jog értelmében schengeni határszakasznak minősül, tekintve, hogy az Egyesült Királyság nem tagja a belső határellenőrzést megszüntető schengeni övezetnek. Ez a vita egyelőre lehetetlenné teszi az ügynökségi statútum elfogadását. Egyelőre nincs ok a pánikra, még nem vagyunk késésben, de ha egy hónapon belül nem sikerül megegyezni, ha úgy megyünk el az augusztusi szünetre, hogy még mindig Gibraltárról vitázunk, akkor gondok lehetnek a januári határidő betartásával - mondta lapunknak egy tanácsi forrás.