Elvetik a kötelező választást

Az alkotmányjogászok többsége szerint a magyar közjogi hagyományokkal ellentétes lenne kötelező szavazást előírni, és szankcionálási lehetőséget bevezetni a választói részvétel növelése érdekében az európai parlamenti választásokon. A múlt vasárnapi voksoláson a magyarországi részvétel alig haladta meg a 38 százalékot, a többi csatlakozott állam többségében pedig ennél is alacsonyabb volt a választók aktivitása. A tízek mérlegén egyedül Ciprus és Málta javított, ahol - valószínűsíthetően - a kötelező választási részvétel hatására a szavazáson megjelentek aránya meghaladta a 71, illetve 82 százalékot.

A választásokon való kötelező részvétel előírása a szabadságjogok bizonyos mértékű korlátozását jelentené - vélekedett Szikinger István. Az alkotmányjogász elmondta: az Alkotmánybíróság még 1990-ben kimondta, hogy az állam az egyén személyes autonómiáját csak az arányosság és a szükségesség elvét figyelembe véve korlátozhatja, ami az EP-választásokon indokolatlan, hiszen a kitűzött célt, az európai parlamenti képviselők megválasztását e nélkül is teljesíteni lehet. A szakértő szerint abszolút akadálya ugyan nincs a kötelező szavazás előírásának, ám ez ellentétes lenne a magyar közjogi fejlődés szellemével, s egyébként is visszás lenne erőszakos eszközökkel erősíteni a demokratikus részvételt.

Hasonlóan vélekedett Kolláth György alkotmányjogász is, aki elmondta: a választásokon való részvétel lehetősége az alapjogok közé tartozik, márpedig a magyar alkotmány világos különbséget tesz az alkotmányos jogok és kötelezettségek között. Egy ilyen irányú jogszabály-módosítás elképzelhetetlen és szükségtelen beavatkozás lenne, miközben ez a kérdés nem is kezelhető hatékonyan a jog eszközeivel. Emellett további kérdéseket vetne fel, miként lehetne ezt a gyakorlatot hozzáigazítani az országgyűlési és az önkormányzati választások gyakorlatához is. Más alkotmányjogászok ezt azzal egészítették ki, hogy a választójogi törvény esetleges módosítása valószínűsíthetően nem is állna ki egy alkotmányossági próbát az Alkotmánybíróság előtt, s nem lenne szerencsés az alaptörvény erre vonatkozó pontjainak megváltoztatása sem, amely pedig a jogszabály egészének szellemiségével lenne ellentétes. (NIG)