Európai időutazás

"A nemzeti bajnokok létrehozására irányuló iparpolitikáról szóló legutóbbi francia és német nyilatkozatok hallatán önkéntelenül az az érzésem, hogy időutazáson vagyok az 1960-as, 70-es vagy 80-as években, netán XIV. Lajos merkantilista világában? - írja Frits Bolkestein, az EU belső piaci biztosa a Financial Timesban. Bolkestein úgy véli, hogy Párizs és Berlin ma láthatóan a "beavatkozom, tehát vagyok" vezérelvet követi.

Az intervencionista iparpolitika azonban a biztos szerint nem válik be, mert a bürokraták és a politikusok nem tudnak okosabbak lenni a piacnál. Hajlamosak inkább a vesztesekre tenni, mint a győztesekre. Az európai versenyképességet fokozó vállalatok így a béna kacsákat segélyezik, amelyeket a politikusok és bürokraták választanak ki.

A fő feladat megfelelő feltételeket teremteni az üzleti befektetéseknek, főleg az újító ágazatokban - véli a biztos. A legfontosabb feltétel az erős verseny. A 450 millió fogyasztóval az EU ideális a komparatív előnyük kihasználására törekvő vállalatoknak. Ezért tűzte ki a lisszaboni stratégia azt a célt, hogy 2010-re Európa a legversengőbb gazdaság legyen. A francia és a német politikusok mai szavaiból azonban úgy hallatszik, mintha ez a stratégia sohasem létezett volna.

A hagyományos érdekek és a korporatív megoldások védelmezői, ha a piacok megnyitásával kell szembeszállniuk, ritkán mulasztják el azt az érvet, hogy az ipar elhal - emlékeztet Bolkestein. Ezt teszik akkor is, amikor az új EU-tagállamok versenyét akarják elhárítani, ahelyett hogy a nagyobb lehetőségeket használnák ki minél jobban. Alig félreérthető volt a német fenyegetés: "ha nem növeled az adókulcsod, nem költünk a strukturális támogatásodra".

De miért állunk meg az adókulcsnál? - teszi fel a kérdést a biztos. Miért nem követeljük szomszédunktól, hogy tartsa tiszteletben minimálbérünket, ha valóban kárt akarunk okozni neki? Bolkestein szerint az EU azt üzeni az újaknak: "a politikai stabilitás kedvéért veszünk fel, de nem akarunk részt adni a jólétünkből". Ehelyett azonban inkább segítenie kellene őket a fejlődésben, ösztönözve a befektetéseket és a szabad mozgást - véli.