Felzárkózás a régiók szintjén
Az innovációra kész regionális fejlesztésnek az Európai Unióban stratégiai jelentősége van - mutat rá A regionális innovációs rendszer kialakítása című tanulmány, amely a közelmúltban készült a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) gondozásában. Eszerint az EU átlagos teljesítménye - még mindig nem éri el az Egyesült Államokét, és az Európai Unión belüli innovációs teljesítmények is igen nagy különbségeket mutatnak (lásd a térképet). A kevésbé fejlett régiók gyorsabb fejlődését a gyakorlati tapasztalatok cseréje teszi lehetővé, erről pedig az európai innovációs régiók (IRE) hálózata hivatott gondoskodni. Az IRE az új EU-tagországokban is megkezdte tevékenységét.
A regionalitás érdekében fel kell adni a sok évtizedes, megkövült vezetési (államigazgatási) gyakorlatot, a döntési kompetenciákat alsóbb szintekre kell helyezni, a civil, a nonprofit szervezeteket be kell kapcsolni az országos és a helyi döntési folyamatokba. A régiók versenyképessége növelhető például a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásának ösztönzésével.
Az NKTH feladata, hogy a régiók innovációs sajátosságait is figyelembe véve tegyen javaslatot a k+f és az innovációs eszköz- és intézményrendszer koncepciójának, konstrukciójának kialakítására, és - az együttműködésre alapozva - részt vegyen a regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában. Ennek része a hátránnyal induló régiók felzárkóztatása ugyanúgy, mint a fejlett innovációs potenciállal bírók kitörési lehetőségeinek, nemzetközi versenyképességének megteremtése.
A kevésbé fejlett régiók technológiai elmaradásának okai a következők:
- az innovációszükséglet regionális elemzésének hiánya,
- a közvetítő intézmények hiánya,
- a fejletlen, bürokratikus, hiányos pénzügyi rendszer,
- a dinamikus üzleti szolgáltatók hiánya,
- az állami és a magánszféra, a felsőoktatás és a gazdaság közötti együttműködés hiánya,
- a hagyományos iparágakra és a helyi értékesítésre koncentráló vállalkozások dominanciája,
- az innovációra nem fogékony, kis piac,
- a nemzetközi hálózatokba való beágyazódás alacsony szintje,
- a régióban működő néhány multinacionális cég hiányzó helyi k+f kapcsolata,
- a helyi innovatív vállalkozások nem megfelelő támogatási rendszere,
- a regionális termelési rendszerhez nem igazodó, alacsony színvonalú tudományos-technológiai infrastruktúra.
A régió a hálózatképzés/képződés színtere is. Az erőforrások optimalizálása szempontjából a 800 ezer-3 millió lakos közötti fejlesztési egységek a legmegfelelőbbek. Elengedhetetlen a központi források koncentrációja, valamint a források koordinációja is. (A jelenlegi rendszerben ezek elaprózódtak, 2002-ben Magyarországon 8,5 millió forint jutott átlagosan egy pályázatra).
