Gépipari cégek az egyetemeken

A termelékenység növelése az egyedi gépgyártásban és forgácsolásban címet viselő, a közelmúltban elindított projektben közreműködő felsőoktatási intézmények díjazása attól is függ, hogy a kutatás megállapításait felhasználó négy gépipari vállalat eredményei mennyivel javulnak majd - nyilatkozott lapunknak Kardos Károly, a győri Széchenyi István Egyetem anyagismeret és járműgyártási tanszékének vezetője, a Közlekedési és Gépipari Intézet igazgatója. Ez azt jelenti, hogy egy megállapított fix összegen túl az egyetemek akkor jutnak további forráshoz, amennyiben a projekt a vállalatok napi gyakorlatukban is sikeresen alkalmazható lesz.

A projektben négy hazai gépipari vállalat - ASG Gépgyár Kft., a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Gyára, az Esztergomi Szerszámgépgyár, a Jászberényi Aprítógépgyár -, egy győri kutató-fejlesztő cég, a HTCM, valamint a Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem vesz részt. A tatabányai ASG Kft. ügyvezető igazgatója, Sólyom Ferenc elmondta, tapasztalataik azt mutatják, hogy napjainkban a magyar gépipari cégeknél a termelékenység növelése az egyik kulcskérdés. Ahhoz, hogy a kül- és belföldi piacon sikeresebben szerepeljenek, s megőrizzék, illetve javítsák versenyképességüket, szükség van a termelékenység növelésére. A k+f program megvalósítását segíti, hogy lehetőség van arra, a 2004-től bevezetett innovációs adó összegét is a projekt finanszírozására fordítsák - ez mintegy tízmillió forint lehet -, illetve következő lépésként pályázati forrásokat is megpróbálnak majd igénybe venni. Az igazgató úgy véli, hogy a projektre költött forintok megtérülhetnek, mivel a kutatási eredmények felhasználása révén javulhat a vállalatok teljesítőképessége. Szerinte a termelővállalatok és az egyetemek együttműködése mindkét fél számára hasznos, lehetőséget nyújt az elméleti és gyakorlati tapasztalatok kicserélésére.

Kardos Károly hangsúlyozta, hogy az egyetemi oktatásban ma már kiemelt szerepe van a gyakorlatorientált mérnökképzésnek. Ez két irányban történik; egyik eleme, hogy a hallgatók fél évet termelővállalatnál töltenek. Ennek finanszírozását Győrben a Practing Alapítvány segíti, melynek ötvenkét vállalat a tagja, s a három alapító az Audi, Opel és a Rába volt. A tanszékvezető szerint a gyakorlati program sikeresen működik, ezt jelzi az is, hogy sok hallgatónak első munkahelye lett az a termelővállalat, ahol hat hónapos képzési idejét töltötte. Az együttműködés másik formája az úgynevezett technológiai transzfer, melynek keretében a termelővállalatok és az egyetemek közös k+f, valamint képzési, továbbképzési projekteket indítanak. A sikeres együttműködés érdekében az egyetemek korszerű kutatási bázist alakítanak ki, s gyakorlat, hogy a laborháttér megteremtéséhez a termelővállatokkal létrehozott konzorciumokkal közösen igyekeznek pályázati forrásokat elnyerni.