Háromoldalú egyezség Tokajról

Augusztus-szeptemberre megszülethet a tokaji névhasználati vitát lezáró magyar-szlovák kormányközi megállapodás - közölte tegnap Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára. A feltételekben és a teendőkben a felek - uniós asszisztenciával - a napokban jutottak szakmai egyezségre, amelyet Budapest és Pozsony mellett Brüsszel is aláírt. Mint ismert, többéves huzavona után a magyar és szlovák agrárminiszter közvetlenül a májusi csatlakozás előtt kötött egyfajta előzetes megállapodást az ügyben, ez azonban nem emelkedett hivatalos rangra. Az események azután gyorsultak fel, hogy a tárgyalások - az EU aktívabb szerepvállalásával - a közelmúltban háromoldalúvá váltak (VG, 2004. június 8.).

Szanyi szerint a kormányközi megállapodás előfeltétele, hogy mindkét fél - főként Szlovákia - a szakmai egyezséget a következő hetekben a gyakorlatban is megvalósítsa. A magyar kormány célja, hogy a tokaji borvidék - összhangban az integrációs folyamatokkal - újból egyesüljön. A szakmai konszenzus szerint Szlovákia tokaji bort 565,2 hektáron termelhetne, amely a magyar terület mintegy egytizedét tenné ki. Használhatná a hazai bormegnevezések szlovák változatait, de teljesen át kell vennie a magyar jogi szabályozást és borkészítési technológiát, a kétputtonyos aszú forgalmazásával pedig fel kell hagynia.

Magyarország nem támaszt kifogást az ellen, hogy Románia - palinca elnevezéssel - pálinkaféleségeket állíthasson elő, ha a készítési technológia a miénkével azonos és a szomszédos ország saját idevonatkozó jogi szabályozását dokumentálni tudja - közölte az államtitkár. A pálinka szót viszont Magyarország a maga számára védte le. A Külügyminisztérium illetékesei lapunknak már korábban úgy nyilatkoztak, hogy hazánkat nem zavarja, ha Románia palinca néven gyártja és forgalmazza termékeit. Ez az álláspont mára az EU25-ök tárgyalási álláspontjává vált, így e téma nem akadályozza Románia uniós csatlakozási tárgyalásait - tette hozzá most Szanyi. (HL)