Hasonló a cseh és a magyar kapitalizmus jellege

Az államszocializmusból kivezető utak eltérőek, az érintett társadalmak nem haladnak a Nyugathoz vagy egymáshoz konvergáló úton - fejtette ki Szelényi Iván szociológus, az amerikai Yale University professzora a budapesti Politikatörténeti Intézetben tartott előadásában szerdán.

Szelényi Iván szerint a szocializmus 1989-es felbomlása nyomán a társadalomtudósoknak el kell gondolkodniuk, voltaképpen mi a kapitalizmus.

A témában készülő könyvének gondolatmenetét megelőlegezve Mai kapitalizmusok címmel tartott előadásában elmondta: a kapitalizmusról nem mint egy egységes rendszerről, hanem egy rendszer különféle változatairól érdemes beszélni.

Az egykori államszocialista országokban a rendszerváltás előtt gazdasági és kulturális konvergencia valósult meg, amire nagyon jellemző volt, hogy a különböző államok polgárai lényegében azonos módon kommunikáltak. Ez a konvergencia 1989 után azonban divergenciába fordult át, a volt szocialista országok ma nagyon eltérő utakon haladnak - mondta a szociológus.

Szelényi Iván a posztkommunista kapitalizmusok kívülről, felülről, illetve alulról épülő válfaját különböztette meg.

Vizsgálatai szerint Közép-Európa jellegzetessége a kívülről, jelentős külföldi tőkebeáramlással történő építkezés. Oroszország, Ukrajna, Bulgária vagy akár Szerbia felülről épül, a külföldi tőke csekélyebb szerepe mellett, az alulról építkező változat pedig Kínában és Vietnamban jött létre, ahol az állami szektor lebontása nélkül indult fejlődésnek a tőkés gazdaság.

Magyarországot és Csehországot liberális politikai rendszer, a bürokrácia felett győztes technokrácia jellemzi, míg Oroszországban személyesített patrónusi-kliensi kapcsolatok működnek, a bürokrácia megőrizte hatalmát. Kína e két változat közötti hibridnek tekinthető.

Szelényi Iván azt is megállapította, hogy a posztkommunista kapitalizmus magyar és cseh változatát regulatív, formáljogi állami berendezkedés, többpártrendszerű demokrácia és a neoliberalizmus mint domináns politikai ideológia jellemzi, a piaci integráció mellett kevés a cserekereskedelem és a high-tech iparágak válnak a gazdaság vezető szektoraivá. Oroszországban viszont rendjellegű politikai viszonyok uralkodnak, a tekintélyelvű, paternalista populizmus szerepe meghatározó, sok a cserekereskedelem, és fontos a nyersanyagexport. (MTI)