Határ menti együttműködés

n Az uniós csatlakozással felértékelődött a keleti országrész határ menti városainak szerepe, különösen a csatlakozás előtt álló országokkal kapcsolatban. A magyar-román határ melletti Sarkad több mint egy évtizede tudatosan építi kapcsolatait Nagyszalontával és Nagyváraddal, számolva a kelet-közép-európai demokratizálódási folyamattal. A térség Trianon utáni gazdasági elszigeteltsége a határok nagyobb átjárhatóságával oldható, s Románia csatlakozásával az évtized végére oldódhat fel véglegesen.

Sarkad önkormányzata a szomszédos Nagyszalontával közösen már eddig is több uniós programban szerepelt sikeresen. Nagyszalonta mellett az önkormányzat együttműködést épített ki Nagyváraddal és Bihar megyével. A sikeres PHARE-programok tapasztalataira építve a térség települései közösen készültek a Magyarország csatlakozásával megnyíló új brüsszeli pályázati források bevonására. Meggyőződésem, hogy a határ menti települések közül azok tudnak előrelépni, amelyek Sarkadhoz hasonlóan a kilencvenes évek elejétől felismerték a határoktól független természetes szövetségek jelentőségét, a közös nyelvi, kulturális és gazdasági térségek újraszerveződésének előnyeit.

Sarkad és térsége valamikor a történelmi Bihar megye része volt, Nagyszalontához és Nagyváradhoz gravitált, a Nagyszalonta-Cséfa közigazgatási egységhez tartozott. A gazdasági kapcsolatokban áttörést hozhat új közlekedési folyosók nyitása. Sarkad a szomszédos romániai településekkel a mai napig dolgozik azért, hogy a Méhkeréknél megnyitott határállomás közúti teherforgalmi átkelőhely is legyen. Célunk az is, hogy a jelenleg vasúti személyforgalmat bonyolító Kötegyánnál épüljön újra a valamikori nemzetközi vasúti átkelőhely, amely az Alföld-Fiume vasútvonal része volt. Sarkadnak hat évvel ezelőtt sikerült egy asztalhoz ültetni a román és a magyar vasutak, illetve az ágazati minisztériumok képviselőit, ahol a felek kinyilvánították: Kötegyán újranyitása kizárólag a gazdasági szereplők igényeitől függ. Az uniós csatlakozást követő években várhatóan egyre nagyobb lesz az igény a vasúti teherforgalomra. Az átkelőhely kiépítésére Sarkad brüsszeli forrásokra pályázhat.

Sarkad és Nagyszalonta gazdasági szereplői között is erősek a kapcsolatok. Számos nyertes határ menti brüsszeli program segíti a közös kiállítások, vállalkozások közötti együttműködéseket. Nemrégiben elkészült a határokat átívelő kerékpárút műszaki dokumentációja is. A két város a csatlakozás időpontjára csereszabatossá alakította intézményrendszerét. Napi kapcsolat van az oktatási és a kulturális intézmények között. Sok szalontai diák tanul Sarkad felsőoktatási intézményeiben. Több sikeres EU-pályázatot írt a két város, amelyek érdemben segítették az együttműködés kiszélesítését. A nyelvi kapcsolatok erősítésére kidolgozott program keretében például sarkadi diákok román, a nagyszalontaiak magyar nyelvi kurzusokon vesznek részt.

Május 1-je óta Sarkad és kistérsége az EU tagja, Nagyszalonta és térsége pedig továbbra is csatlakozás előtt álló terület. Sarkad és Nagyszalonta között nehezebbé vált az átjárhatóság. A két kistérség településeinek önkormányzatai a napokban Zsadányban találkoztak, ahol a magyar önkormányzatok kötelezettséget vállaltak arra, hogy mindent megtesznek a szalontai térség sikeres csatlakozási felkészülése érdekében. A hazai települések élnek az unión belül számukra rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel. A határ menti térség önkormányzatai pályázatírási, képzési, intézményi és gazdasági együttműködésekkel segítik egymást. A feltételek könnyebb és rugalmasabb teljesítése érdekében a magyar kistérség továbbra is élénk diplomáciai kapcsolatokra törekszik a helyi politikai erőkkel, hatóságokkal és intézményekkel. Románia 2007-2008-as várható csatlakozásával a térség települései ismét a Trianon előtti, természetes gazdaságföldrajzi környezetbe kerülnek. Sarkad és Békés megye határ menti települései előtt új lehetőségek nyílnak, ha az európai közösségen belül lesz Bihar és Arad megye, Nagyszalonta, Nagyvárad és Arad térsége is.