Indul az üzletrészeladás

A meghatározott ár negyven százalékáért vehetik meg a mezőgazdasági szövetkezetek és azok tagjai a korábban felvásárolt, mintegy 64 milliárd forintnyi állami üzletrészvagyont - jelentette be Németh Imre agrárminiszter. A kormány döntése kompromisszumos megállapodást tükröz a korábbi tárcaálláspontokhoz képest (VG, 2004. május 21.). A vételárat egy éven belül kell kiegyenlíteni. Ha a szövetkezetek az üzletrészeket fel nem osztható vagyonba helyezik, további 30 százalékos engedményt kaphatnak, amelyet azonban további üzletrészvételre kell fordítaniuk.

Jó, hogy az üzletrészek sorsáról döntött a kormány, de a konstrukció csak a gondok egy részét oldhatja meg, reagált Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Az ügyben a választások óta semmi sem történt, holott a kabinet a tervezett intézkedésekről már 2002-ben határozatot hozott, véli.

Horváth szerint alapvető fontosságú, hogy az eladási ár ne legyen magasabb, mint a korábbi állami vételár (vagyis az 1992-es vagyonnevesítéskori névérték). A 2002-es kormányhatározatban rögzítettnél rosszabb feltételnek nevezte, hogy a vevőknek egy éven belül fizetniük kell, mivel az eredeti elképzelések ötéves részletfizetésről szóltak. Ugyanakkor jó és olcsó megoldásnak minősítette, hogy a szövetkezetek kedvezményeket kapnak az üzletrészvétel további folytatásához. A MOSZ szerint azonban 30 százaléknál nagyobb, akár a teljes vételárral megegyező engedményre lett volna szükség.

A kormány választási ígéreteiben szerepelt, hogy az eladások mellett folytatja a szövetkezeti tagok, s az időközben nyugdíjassá, vagy kívülállóvá vált tulajdonosok üzletrészeinek megvásárlását. Az állami kötelezettségeket csökkentheti, ha a gazdaságok a mostani kedvezményeket vételre fordítják. Németh szerint azonban a még kinnlevő üzletrészek megvásárlása érdekében - a jövő évi költségvetési lehetőségektől függően - a kabinet további lépéseket is kíván tenni. (HL)