Jó a magyar fizetési fegyelem

Magyarországon ugyanolyan jó a cégek fizetési fegyelme, mint Németországban vagy Svájcban - állítja az Intrum Justitia felmérése. A lapunk által megszólaltatott vállalatok szintén elégedettek.

Magyarországon átlagosan 15 napos késéssel egyenlítik ki tartozásaikat a vállalatok, ami pontosan megfelel a németországi vagy svájci mutatónak - közli a svéd Intrum Justitia, amely saját állítása szerint Európa vezető követeléskezelő cége. Cseh- és Lengyelországban ennél rosszabb a fizetési fegyelem, sőt: a déli tagországok csapnivaló mutatóinak köszönhetően az EU-átlag is meghaladja a magyar adatot (igaz, mindössze egyetlen nappal).

Az Intrum Justitia most közzétett elemzésében vizsgált kelet-közép-európai államok közül egyedül Észtországban késnek kevesebbet (átlagosan 9 napot) a fizetések, mint hazánkban, Litvánia pedig hasonlóképpen 15 napos átlaggal büszkélkedhet. A követeléskezelő cég által készített felmérés 22 európai uniós és EFTA-ország összesen több mint 9000 cégének megkérdezésén alapul.

A Sole Hungária Rt. általában egyhetes késéssel kapja meg a leszállított tej árát, ezt azonban kezelhető méretűnek tartják - tájékoztatott Nagygyörgy Éva, a cég kommunikációs igazgatója. A fizetési késedelem túlnyomórészt abból adódik, hogy a felvásárlók hetente egy vagy két napot tűznek ki az átutalásokra. A fizetések így általában nem a konkrét lejárati napon, hanem az azt követő "átutalási" napon történnek - tudtuk meg Tóth Zoltántól, az Agrana Magyarország Értékesítési Kft. ügyvezető igazgatójától.

Miután a felmérés szerint az idén csatlakozott országokban eleve rövidebb fizetési határidőket kötnek ki a szerződésekben, a számla kiegyenlítéséig pontosan két héttel rövidebb idő (45 nap) telik el, mint a régi tagállamokban (59 nap). A tizenötökön belül hatalmas szakadék van a déli és az északi országok között: míg Skandináviában 20-28 napos szerződéses határidő, és ehhez képest 6-8 napos késés jellemző, addig a mediterrán térségben eleve másfél-két és fél hónapra vállalják a számla kiegyenlítését, és ezt is 13-38 nappal túllépik. A kulturális különbségeken kívül az Intrum Justitia szerint a vállalatok követeléskezelési módszerei és a nemzeti szabályozó környezet is nagymértékben befolyásolja a fizetési fegyelmet.

A szakértők a késések hoszszának meghatározásán túl átfogó mutatószámot is kidolgoztak a fizetési helyzet jellemzésére. Ez a szerződéses határidőket, a késéseket, a követelések "életkorát", a fizetési veszteségeket, a kockázati tényezők várható alakulását, továbbá a késések okait, jellegét és következményeit veszi számba. Magyarország ezen mutató alapján ugyanúgy Németországgal egy szinten van, mint ha csupán a késések időtartamát vesszük alapul. Lengyel- és különösen Csehország ennél rosszabb eredményt ért el, míg az uniós átlag valamivel jobb a magyarnál.

A helyzetet az elemzés szerint javítaná, ha a tagországok hatékonyabban betartatnák a fizetési feltételek egységesítését célzó, 2002-ben hatályba lépett uniós direktívát. Spanyolországban egyelőre nem is emelték jogerőre az abban foglaltakat - idézi a leginkább kirívó példát az Intrum Justitia.