Kétféle "menekülési" útvonal
A választási eredmények véglegessé válása után (ez Magyarországon kedden történt meg - a szerk.) a tagállamok belügyminisztériumai küldik meg a mandátumot elnyert politikusok listáját az Európai Parlamentnek - tájékoztatta lapunkat az EP sajtószolgálata. Az uniós szabályozás értelmében már maguk a minisztériumok is dönthetnek úgy, hogy figyelembe veszik, ha egy-egy politikus időközben lemond mandátumáról, s nem a megválasztott képviselő nevét, hanem a listán a következő helyen szereplőét küldik ki Strasbourgba (preferenciális lista esetén a listán a következő legtöbb szavazatot szerzett politikus nevét). Mint ismert, Magyarországon három megválasztott EP-képviselő - Dávid Ibolya, Kovács László és Horn Gyula - jelezte korábban, hogy nem kívánja megtartani mandátumát.
Az EP elnöke a 25 tagországból beérkezett névsorokat ezt követően belső kommunikáció formájában küldi tovább a politikai csoportoknak, illetve a bizottságoknak. A jogi és belügyi bizottság megvizsgálja, összeegyeztethető-e a listákon szereplő politikusok EP-képviselői státusa az uniós összeférhetetlenségi szabályokkal. Ha például a Belgiumban a liberális listán megválasztott Guy Verhofstadt kormányfő nem mond le mandátumáról, akkor az illetékes EP-bizottság automatikusan javaslatot tesz az összeférhetetlenség tényének megállapítására.
Magát az összeférhetetlenség tényét azonban csak az EP plenáris ülése mondhatja ki, miután a bizottsági vélemények mellett a képviselők pénzügyi érdekeltségeit tartalmazó nyilatkozatokat is áttanulmányozza. (Utóbbiakat szintén a következő hetekben kell megtenniük a Strasbourgba kikerült honatyáknak.) Az összeférhetetlenség miatt keletkező megüresedések betöltésére szintén a plenáris ülés kéri fel az érintett tagországokat. Így tehát az EP-elnök vagy az Európai Bizottság elnökének személyéről már csak a mandátumukat ténylegesen gyakorló EP-képviselők dönthetnek majd.
