Kockázatosak a devizahitelek

Magyarországon 2004-ben a növekedés szerkezete egyensúlyi szempontból várhatóan kedvezőbbé válik: a lakossági fogyasztás dinamikája hosszabb távon is fenntartható szintre csökkenhet, a növekedés motorjává pedig a vállalati beruházások válhatnak, összhangban a hazai termékek iránti növekvő exportkereslettel - áll a monetáris tanács állásfoglalásában, melyet a jegybank egyik legfontosabb kiadványa, a stabilitási jelentés megjelenése kapcsán adott ki. A külső egyensúly ugyanakkor csak kismértékben javulhat, mert a fogyasztási dinamika csökkenésének folyó fizetési mérleget javító hatását ellensúlyozza a növekvő vállalati aktivitás. Bár a külföldi finanszírozás szerkezete ez esetben is javulna, de a vártnál magasabb beruházásnövekedés esetén a folyó hiány szintjére koncentráló befektetők elbizonytalanodhatnak. Ezért a költségvetési hiány következetes csökkentése kulcsfontosságú a külső egyensúly helyreállítása és a stabilitási kockázatok mérséklése érdekében.

A stabilitási jelentés megállapítja, hogy a hazai bankrendszert alacsony piaci kockázat jellemzi. Az aktivitás következtében a pénzügyi közvetítés mélysége nőtt, a banki mérlegfőösszeg a GDP-arányában 63 százalékra nőtt. A jövedelmezőség magas, bár a költséghatékonyság az uniós átlagnak mintegy a fele.

A háztartások eladósodottsága gyakorlatilag az összes nagy hitelformában dinamikusan növekedett, de 2004-ben a lakosság hitelkeretének növekedését lassíthatja a lakáshitelezés feltételeinek szigorítása, valamint a forint magas kamatszintje. Ez hozzájárulhat a háztartások nettó megtakarítási rátájának szükséges javulásához - áll a közleményben.

A kockázatokat azonban növeli a devizahitelek súlyának növekedése. A deviza-lakáshitelek azért kerültek előtérbe, mert a támogatási rendelet 2003-as módosítása, illetve a belföldi kamatszint emelkedése következtében a forint- és devizakamatok közötti különbség jelentőssé vált. A deviza alapú lakáshitel állománya az első négy hónapban 5,4 milliárd forinttal emelkedett, ebből 42 milliárd kihelyezése áprilisban történt. Május végén az elbírálás alatt álló hitelkérelmek összege meghaladta a 35 milliárd forintot. A kockázatosság elsősorban abban rejlik, hogy a viszonylag nagy összegű és hosszú lejáratú lakáshiteleken keresztül a háztartások által felvállalt árfolyam- és kamatlábkockázatnak nincs természetes fedezete. Ezen hitelek egy része ugyan ingatlannal fedezett, de amennyiben az árfolyam- és kamathatások miatt jelentősen megemelkedne a törlesztőrészlet, a jelzálogok tömeges érvényesítése komoly gondokat okozhat a pénzintézeteknek is. A tavalyi piaci turbulencia mellett egy ötmillió forintos, 10 éves hitel törlesztőrészlete 30 százalékkal is megugrott volna - mondta Máger Andrea, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.