Bár - a Goldman Sachs befektetési bank szerint - az új uniós tagok potenciális GDP-növekedési üteme messze meghaladja a régiek hasonló mutatóját, ez nem biztos, hogy a valóságban is megmutatkozik. Amíg az elkövetkező tíz évben elvileg a lengyel gazdaság évi 4,3 százalékkal, Szlovákia 4,0-del, hazánk 3,6-del, míg Csehország 2,4 százalékkal nőhet, addig Nagy-Britannia GDP-je mindössze 2 százalékkal bővült. A jelzettek valóra váltását azonban több tényező is veszélyezteti.
A rendszerváltás utáni átmenet idején megugró munkanélküliség eredményeként az utóbbi tíz évben a munkaerő GDP-hez való hozzájárulása a mínusz 0,5-től (Csehország) a plusz 0,6 (Magyarország, Szlovákia) százalékig terjedt. A cseheknél és nálunk változásra e téren nem számíthatunk: a munkaerő bruttó hazai termékhez való hozzájárulása nulla lesz a 2014-ig tartó periódusban - véli a hitelintézet.
A konvergenciafolyamat felgyorsításához igen sok területen strukturális reformokat kellene végrehajtani. Van még mit tenni a privatizáció terén, miként a jóléti háló is alapos átalakításra szorul, csakúgy, mint a nyugdíjrendszer. Ráadásul további munkaügyi törvények meghozatala is elengedhetetlen, olvasható a befektetési bank elemzésében. Ezek azonban politikailag igen érzékeny témák, ezért a realitás azt mondatja, nincs meg a kellő politikai akarat, s gyors reformokra nem számíthatunk - vonja le a következtetést a Goldman Sachs. Így a fejlett országok utolérése sokkal lassabb lesz, mint azt korábban gondoltuk: az említett négy közép-európai állam az egy főre eső GDP tekintetében az eurózóna átlagának közel felét éri most el, ez az arány tíz év múlva valamivel kevesebb mint kétharmad lesz. (BR)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.